Szolgálat 44. (1979)
Eszmék és események - Teréz anya levele az indiai törvényhozáshoz
„ne kényszerítse természetét arra, amire se kedve, se készsége.“ Ezért hangoztatja, hogy sem ájtatosságban, sem gondban ne merüljünk el annyira, hogy a pihenésről megfeledkezzünk. „Az emberi test és elme megkívánja a fáradság után a nyugodalmat, a szorongató gond után a könnyebbséget és a víg tágulást.“ Faludi főleg élete utolsó éveiben érezte ennek a „víg tágulásnak“ szükségességét. Szerette is a séták „királyi mulatságát.“ Legszívesebben a Rohonc- ról Léka felé vezető utat rótta. Az utókor el is nevezte Faludi-völgynek. Itt tanulta meg a természet ölén a pázmányi „csudálkozást“, amely eklogáinak is ihletforrása. Leírja a tavaszt, az erdőt, a hajnalt, a parasztember életét, munkáját, a pásztor furulyázását. Igazat kell adnunk Rónay kitűnő jellemzésének: „Faludi Ferenc a keresztény ember ezen új magatartásának mestere, ennek a keresztény humanizmusnak a bölcse és tanítója; itt kell őt és munkásságát elhelyeznünk a magyar félek, érzés, vallásosság történetében, mint a 18. századi magyar keresztény humanizmus egyik legjelentősebb képviselőjét és mindenesetre legkiválóbb íróját.“ Egész életében nemzetének szolgált, arra pazarolta energiáit, önmagát dorgálja a Szent emberben, amikor azt írja: vétenek, „kik minden tehető erejeket másokra költik, minden idejeket másokra fordítják... Másnak szolgálnak, magok fogynak, mint az égő gyertya.“ Öry Miklós TERÉZ ANYA LEVELE AZ INDIAI TÖRVÉNYHOZÁSHOZ Teréz anya a világ közvéleményének örömére 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat „a szenvedő emberiség érdekében végzett munkájáért, amelyet az emberi méltóságnak és értéknek tisztelete jellemez“. Amikor tudomást szerzett a kitüntetésről, kijelentette: »A díj nekem ítélésével elismerték a szegények jelenlétét a világban.“ — Az előző jellemzést igazolja itt közölt levele is 1978-ból a (volt) indus miniszterelnökhöz. Tiltakozásul írta az ellen a törvény ellen, amely betű szerint az „erőszakos térítést“ tiltja, valójában azonban könnyen lehetetlenné tehet minden keresztény munkát. A levelet elküldés előtt megmutatta a kalkuttai érseknek jóváhagyás végett. Kedves Desai úr és Parlamentünk tagjai! Sok ima és áldozat után írok Önöknek, hogy azt kérjem: nézzenek szembe imádságban Istennel, mielőtt megteszik a lépést, amely megsemmisíti népünk örömét és szabadságát. A mi népünk — hiszen ezt jobban tudják nálam — istenfélő nép. Akárhogyan is közelednek hozzájuk, megtalálják Istennek ezt a jelenlétét, Isten félelmét. Ma az egész országban mindenki bizonytalanságot érez, mert a lelkiismereti szabadság lényegéhez nyúltak hozzá. A vallás nem olyasmi, amihez önök vagy én hozzányúlhatunk. A vallás Isten imádása — tehát lelkiismeret dolga. Nekem magamnak kell eldöntenem a magam számára, önöknek a saját számukra, hogy mit választunk. Számomra az a vallás, amelyben élek, amelyben imádom Istent, a katolikus vallás. Ez az életem, az 77
