Szolgálat 44. (1979)

Tanulmányok - Szabó Ferenc: Giorgio La Pira

Szabó Ferenc

GIORGIO LA PIRA

A testvériség és a béke apostola

„Próféta", „szent", a „béke misszionáriusa'1, „fehér kommunista“, „utópista" ... Ilyen és hasonló jelzőkkel illették Firenze világhírű polgármesterét még életében, majd két évvel ezelőtt bekövetkezett halálakor. Valóban utópista volt, a szó kedvező jelentésében: világtestvériségről, világbékéről álmodott, - ezért járta be a világot az Evangéliummal a kezében — és szívében. Jézus üzenete alapján meg akarta építeni az eszményi „evilági várost“, a „szeretet civilizációját“, amelyről VI. Pál pápa oly gyakran beszélt élete utolsó éveiben. VI. Pál, értesülve La Pira haláláról, részvéttáviratot küldött Firenze érsekének; ebben többek között ezeket olvashattuk: „Megindult szívvel emlékezünk következetes keresztény tanúságtételére: őszintén arra törekedett, hogy hozzájáruljon az emberek közötti béke és egyetértés megvalósításához.“

Ez a vázlatos portré szeretné bemutatni a modern olasz szellemi élet és politika e sajátosan egyedülálló alakját, különösen is evangéliumi lelkiségére, belső világára fordítva a figyelmet. Azt a „következetesen keresztény tanúságtételt“, amelyről VI. Pál pápa beszélt. Politikai szerepét nem részletezzük itt, csak annyiban utalunk rá, amennyiben a keresztény lelki magatartásának megértéséhez elengedhetetlenül szükséges.*

Életútja

Mindenekelőtt életének fontosabb adatait említjük, hogy elhelyezhessük a tér-idő koordinátáiban.

Giorgio La Pira 1904. január 9-én született Pozallóban, Ragusa (ma Dubrovnik, Jug.) mellett. Egyetemi tanulmányait Firenzében végezte; jogból doktorált, majd Firenzében római jogot tanított. 1937-ben ennek rendes tanárává nevezték ki.

Doktori disszertációjának készítésekor bejárt a firenzei domonkosok (San Marco) kolostorának könyvtárába. Szent Tamást tanulmányozta, hogy megvesse a római jog filozófiai és morális alapjait. Mindenek előtt az emberi személy értékére összpontosította figyelmét. Szent Tamásnál azt a „teljes humanizmust“ kereste, amelyet Jacques Maritain fejtett ki híres könyvében (Humanisme in- tégral).

1944-ben, még a háború alatt kurzust adott Rómában a Lateráni Egyetemen az egyház szociális tanításáról. XIII. Leótól XII. Piuszig bemutatta a pápák tanítását a társadalmi kérdésről, közben kifejtette Rousseau, Hegel és Marx néze* Föforrásunk: Domenico Mondrone SJ, „Giorgio La Pira*. La Civiltá Cattolica, 1978,

IV. pp. 444—459.

45