Szolgálat 42. (1979)

Az egyház szava - A belga püspöki kar körlevele a gyermekévre

megsebesülnek, egyesek életük végéig betegek maradnak. Hol érezheti hát magát a gyermek még nyugodtan, biztonságban? Hol játszhat még kedvére, az érintetlen természet világában? A felnőttek féktelen életritmusa kíméletlen próbára teszi a legkisebbek idegi egyensúlyát. Az utca és a hírközlő eszközök az erőszak és agresszivitás állandó látványának teszik ki még zsenge érzékenységüket. Ennél is súlyosabb a gyermek kizsákmányolása az olyan társadalomban, amely kezdettől fogva a lehetséges fogyasztót látja benne, és nem habozik felszítani benne a fogyasztás lázát, fölkelteni mesterséges vágyak és szükségletek minden fajtáját.

A gyermek élete igen gyakran szomorú! Az Egyházak Világtanácsa megjegyzi: „az iparosodott világban, mind a kapitalista, mind a szocialista országokban, a gyermekek a szeretethiány számos formájának és romboló befolyásoknak vannak kitéve“. Gyakran a hatóságok is részben felelősek ezért a helyzetért.

Sokan tehernek tekintik a gyermeket. Igaz, vannak szülők, akik nagylelkűen vállalják sok gyermek fölnevelését, de kevés bátorítást kapnak rá. Sok lakást úgy építenek, hogy nincs benne hely a gyerekeknek. Nem egy szülőnek a gyermek éppenséggel ünneprontó: a gazdagság, szórakozás, kényelem utáni törekvésükben úgy szerepel, mint egy költségvetési tétel a többi között, mint hideg számítás tárgya! Ö a szülők viszályának és elválásának fő áldozata js. Különösen kínos a vendégmunkások gyermekeinek helyzete: tetszik, nem tetszik, alkalmazkodniok kell új szomszédságuk gondolkodásához és az eddigitől különböző iskolai követelményekhez.

Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet a fizikai vagy szellemi fogyatékossággal születő gyermekek sorsára. A gyöngék e leggyöngébbjei gyakorlatilag ki vannak zárva azokból a lehetőségekből, amelyekkel a jóléti társadalom az egészség, a jólét, a társadalmi haladás, a kultúra és a pedagógia terén rendelkezik. VI. Pál pápával azt a reményt fejezzük ki, hogy a gyermekév programjai „különleges elsőbbséget biztosítanak az előnytelen helyzetben levő gyermekek szükségleteinek“ (1978. jún. 28-i kihallgatás). Jelezni akarjuk támogatásunkat azoknak az akcióknak is, amelyek törekszenek kiküszöbölni az éhséget, a betegséget, az analfabétizmust, a háborút a harmadik világ gyermekeinek életéből. Mert ne feledjük soha, hogy a mi országaink gyermekeinek jövője szoros kapcsolatban van az egész világ gyermekeinek sorsával. Életük csak abban a mértékben válik emberibbé, amennyiben befogadóképesebb és igazságosabb társadalom alakul ki.

Eléggé figyelünk-e a gyermek szívének tulajdonságaira? Ha a felnőttek nem fojtják meg benne a vágyat, hogy önmaga legyen, akkor sokat tanulhatnak a vele való érintkezésből. A gyermek gyakran az egyszerűség, öröm és spontaneitás hírnöke. Még képes csodálkozni! Dinamikus képzelete és alkotó hajlama megannyi felszólítás a megújulásra. A felnőttnek is ösztönző lehet, hogy merészebb legyen és hitelesen megvalósítsa önmagát. Fontos, hogy igazán előzékenyek legyünk a kicsinyek iránt, és méltó életet biztosítsunk nekik.

55