Szolgálat 40. (1978)

Tanulmányok - Mihályi Gilbert: A „Kegyelemmel Teljes“

Bár nem értette meg mindennapos élete fordulataiban Isten útjait, HITÉBEN töretlenül járta zarándokúját. Ez történt akkor is, amikor Jézus tizenkét éves korában fölment szüleivel Jeruzsálembe az ünnepekre. Hazafelé azonban nem találták. Amikor a Gyermek előkerült, szülei megkérdezték tőle, hogy mi történt. Jézus azt válaszolta. „Miért kerestetek engem, nem tudtátok, hogy nekem Atyám házában kell lennem?“ Erre Szent Lukács megjegyzi: „De ók nem értették meg, hogy mit akar ezzel mondani.“ HITE azonban Máriát átvezette minden meglepetésen és érthetetlen eseményen. Viszont HITÉBEN egyre kereste az események értelmét és a történésekben Isten szent akaratának teljesítését.

A Golgota ormán a keresztfa alatt ott „állt“ Mária Fia messiási küldetésének döntő órájában. Nem rogyott össze fájdalmában. Bár egyre jobban megértette immár Fia életének értelmét, mégsem élt szemlélésben, hanem mint minden más halandó, csak „tükörben“, homályosan látott. HITE elviselhetővé és üdvözítővé tette a gyötrelmeket, és így a Hétfájdalmú Szűzanya végleg átkarolva Isten adta sorsát társává lesz az új élet szerzésének, a megváltásnak.

A mennybemenetel után az apostolok és a jámbor asszonyok visszamentek Jeruzsálembe abba a helyiségbe, ahol együtt szoktak lenni Jézussal. Máriának nincs se címe, se rangja, de mint a születő Egyház legelső hívője együtt van ott a többi hívővel, s amint Szent Lukács leírja, „egy szíwel-lélekkel állhatatosan imádkoztak“ (Csel 1). Mária is forrón együtt imádkozik a többivel, hogy a megtestesülés, amit HITBEN elfogadott és HITTEL szolgált egész életében, a Szentlélek erejében az Egyházban tovább folytatódjék az egész földön.

A Kegyelemmel Teljes tényleg a HIT ZARÁNDOKA. A hit mint Isten ajándéka nem változtatja meg emberi természetét, nem változtatja meg hétköznapjait, hanem azokban dolgozik és működik. Áthatja Mária egész egyéniségét, s így mint hivő elfogadja az örömhírt, éli és terjeszti, azaz Isten ügyének munkatársává válik. Mindez azonban nem ütött át rajta, vagyis a többiek számára, akik találkoztak vele, olyan „közönséges“ volt, mint a többi asszony. Nagyon hibáznánk, ha azt gondolnánk, hogy az emberek, akikkel érintkezett, isten anyjának ismerték és az angyalok királynéjaként tisztelték. A „rendkívüli“ nem volt homlokára sütve, úgy viselkedett, mint korának többi asszonya. Természetes módon élt. De ennek a „közönséges“ asszonynak mindennapi lényében a kegyelem a maga teljességében kibontakozott, s ennek erejében valóban „az Űr szolgálóleánya" lett élete minden helyzetében és sorsának minden alakulásában. Tényleg Kegyelemmel Teljes — a mindennapokban.

Érthető a mondottak alapján, hogy a Kegyelemmel Teljest nem nélkülözhetjük a magunk mindennapjaiban sem. Mária tiszteletének helye van hitéletünkben. Bár nem az örömhír központja, de Isten akaratából és saját közreműködésével annak szerves része. Ezért a Mária-tisztelet a keresztény életnek egyik ismertető jele.

Ez a tisztelet természetesen különböző korban és különböző helyen különböző módon nyilvánul meg. Van, amikor nagy körmenetekben, hatalmas bazilikák építésében, nagy kegyhelyek kifejlesztésében, Után,iák, májusi-októberi áj25