Szolgálat 40. (1978)
Könyvszemle - Hinnebusch: Praise: A Way of Life (Lelóczky Gy.)
tény életbölcsességnek mind gyakorlati, mind elméleti kvintesszenciája, a Krisztus követése az. Gyakorlatilag: aki ennek a követésnek útját járja, az megvalósítja a keresztény embertől kívánt tökéletességet. Elméletileg: Isten és az ember kapcsolatáról, az ember Isten felé törekvéséről, Isten emberszeretetéről és az ember istenszeretetéröl ennél többet nem lehet mondani, legföljebb bonyolultabban és eivontabban." Igaz, Kempis könyve főleg szerzeteseknek íródott, de mivel lényeges pontjaiban magát az evangéliumi Krisztus-követést tükrözi, lényegi üzenete olyan örök, mint az evangéliumé. Jeleníts István nyelvileg gazdagon árnyalt, olvasmányos fordítása ritmusos prózában (nyomdatechnikailag is kellőképpen tördelve) jól visszaadja Kempis szentenciaszerű stílusát. — Szalézi Szent Ferenc Filóteája a keresztény élet útját mutatja be, méghozzá — és ebből a szempontból sokkal modernebb Kempisnél — minden kereszténynek szólóan. „Olyan nevet választottam — írja a szent szerző —, amely minden hivőt megillet, aki csak jámborságra törekszik. Ez a szó: Filótea ui. olyan személyt jelöl, aki Istent szereti.“ A genfi püspök művének új kiadása ugyancsak beletartozik a vatikáni zsinatot követő törekvésekbe, hiszen azt hangoztatja, hogy „mindenki meghívást kapott az életszentségre". Platz Bonifác ciszter 1906-ban készült és mindmáig időtálló fordítását az ugyancsak piarista Magyar István módosította a mai magyar nyelv követelményeinek megfelelően. Szalézi Szent Ferencet IX. Pius pápa 1877-ben egyháztanítónak nyilvánította, vagyis nyilvánosan elismerte: tanítása alkalmas arra, hogy minden korban segítse a keresztényeket az evangéliumi tökéletesség megközelítésében. A magyar katolikus könyvkiadás a Filótea megjelentetésével méltó módon emlékezett meg a centenáriumról. A célszerű műanyag kötésbe burkolt kötet a Szentírás mellett biztos kalauzul szolgálhat a Krisztus követésére és Isten viszontszeretetére elkötelezett magyar hívőknek. Puskely M. Paul Hinnebusch OP: Praise: A Way of Life. (A dicséret: életforma.) Word of Life, Ann Arbor, Michigan, 1976, 281 o. „Gyümölcseikről ismeritek meg őket." Talán minden egyébnél jobban bizonyítja a Lélek működését az immár tíz éves karizmatikus mozgalomban, hogy annak főáramlatában a hangsúly a rendkívüli kereséséről egyre inkább az istenkeresésre tolódik át. Glosszolália, látványos gyógyítások vagy éppen ördögűzés, az érzelmi túláradás élménye lassanként a perifériára szorulnak, és a figyelem központjába az istendicséret és kontempláció kerül. Ennek a fejlődésnek szép megnyilvánulása, érett gyümölcse s ugyanakkor reményt keltő jövő vetése is Paul Hinnebusch új könyve. A szerző, akinek neve nem ismeretlen a Szolgálat olvasói számára (I. Szolgálat 24, 1974 karácsony, 93—94 o.), ma a dallasi Isten Gyönyörűsége nevű, többszáz tagot számláló karizmatikus imacsoport lelki tanácsadója. Könyve válasz a csoport igényére, és a „dicséret lelkiségét" kísérli meg kidolgozni. Ez megmagyarázza a mű tónusát: gyakran utal karizmatikus szokásokra, magyarázza azokat, helyenként elég apologetikus hangnemben. De amit kifejt, az egyetemes keresztény tárgykör, és mindnyájan sokat tanulhatunk belőle. A könyv alaptétele, hogy a dicséret örömteli válasz Isten ön-ajándékozására. Lehetetlen Isten lefegyverző jóságát tapasztalni anélkül, hogy dicsérettel ne válaszoljunk. A dicséret népe vagyunk, nép, amely szereti és élvezi Istenét. Istent tetteiért, hűségéért, közellétéért dicsérjük, azért, hogy megérintette jelenlétével életünket. E dicséretnek egyrészt kifejezett imában, másrészt életünk jóságában kell megnyilvánulnia. Tulajdonképpen minden hitből fakadó ima a dicséret egy fajtája. A panasz próbára tett dicséret, melyben a panaszkodó elismeri a szövetség Istenét, Isten szövetségi ígéretéhez való hűsége mellett tanúskodik, bízik és növekszik bizalmában. A bánatima ilyesféle hit-meggyőződésből fakad: „Bátran megválthatom, hogy bűnös vagyok, mert tudom, hogy a Bárány vérében kiengesztelődhétem az Atyával." A bűnvallomás Isten dicsérete irgalmas megbocsátásáért. Az áldás szava teremtő, 100