Szolgálat 39. (1978)
Könyvszemle - Jegyzetek az új magyar bibliafordításokról (Farkasfalvy Dénes)
men kívül hagyták, de a mai teológia [a szentatyák és a középkor misztikusainak nyomán) egyre inkább tudatosítja. 5) Verses fordítás A Biblia igen sok szövege a szó szoros értelmében költői alkotás, tehát verses műfordítást igényel. Milyen verset? A kérdés nem dönthető el egyértelműen minden szövegre és mindenféle fordításra vonatkozólag. Mégis néhány általános érvényű elvet felhozhatunk. A magyar nyelv rendkívül hajlékony és alkalmazkodó, ezért a héber költészet formáinak nagy részét utánozni tudja. Gondolatritmus, párhuzamos vagy chiasztikus szerkesztés, betűrímek, ragrímek egyaránt alkalmazhatók magyarul is. Ritmikailag valószínűleg a modern szabadvers rendszertelen, de jól tagolt lüktetése a legmegfelelőbb, bár kötöttebb formák is nem egyszer használhatók, főképp a modern magyar jambus, amely sok látszólagos szabálytalanságot elvisel a hangsúlyos szótagok hatása alatt. A rímmel azonban csínján kell bánnunk. Csak a ragrímek olyanok, hogy szegényes voltukban alig vonják magukra a figyelmet. A zsoltárok rímes fordítását — Sík Sándor nyomán — helyesnek érzem, de más ószövetségi könyveknél a rímes fordítást ritkán látnám indokoltnak. A Példabeszédek egy-egy csattanós megállapítását, közmondás- szerű fordulatait, vagy a prófétai beszédek magasröptű sorait imitt-amott aláhúzhatjuk egy-egy kínálkozó rímmel, főképp ha az eredeti szöveg is keresi az asszonáncok és betűrímek használatát. Azok a törekvések azonban, amelyek a kísérleti lekcionáriumok- ban a próféták beszédeit, vagy Krisztus szentjánosi szózatait rímbe szedték, szerintünk sem a Szentírás érthetőségét, sem költőiségét nem szolgálják. Mindkét új magyar biblia számos példát tartalmaz a költői fordítás helyes használatára. Szénási Sándor Izajás- és Jeremiás-szövegei bővelkednek a jól sikerült költői fordításokban, bár helyenként a „pontosság" kissé aggályos követelménye megtöri a költői ihletet akár a szóhasználat, akár a mondatszerkesztés nehézkessége miatt. A katolikus bibliának valószínűleg legszebb stílusú részlete a János-evangélium új fordítása (Gál Ferenc műve). Kár, hogy a beszédek túlnyomó részét nem volt mód szabad versként sorokra tördelve kinyomtatni, de még így is érződik a költői sorok lüktetése, a tömör, tőrül metszett kifejezések szabatos, rövid, de sokat mondó ereje. Ezekben a szövegekben érezzük, hogy az eredeti, szent szöveg költői ereje áttör a modern fordító nyelvtani-exegetikai-teológiai gátlásain, és „kihozza" a fordítóból az imádkozó költőt. 6) Még néhány szó a két új magyar bibliáról Mindkét mű kincs, nagy kincs a magyar kereszténység számára. Sokban kiegészítik egymást, összehasonlításuk is nagy tanulságot rejt majdnem mindenütt. Mégis mindkét Biblia túlmutat önmagáén, nem annyira egy befejezett feladatot dokumentál, mint inkább a jövő feladatainak nagyságát vázolja. A katolikus biblia ószövetségi könyvei igen sokban követik a „Bibié de Jé- rusalem“ megoldásait. Ez a tény mint „szükségmegoldás“ elfogadható, de nem minden szempontból a leghelyesebb. A jeruzsálemi biblia a modern katolikus biblikus mozgalom legszebb virágkorában jött létre, az ötvenes évek közepén. Manapság azonban nem egy megoldása elavult, vagy kiegészítésre szorul. Ha azonban a jegyzeteket vizsgáljuk, azt kívánjuk, bár követték volna szolgaibban a „Bibié de Jérusalem" jegyzeteit. Sajnos a katolikus biblia jegyzetei még mindig a háború előtti apologetikus biblikus irodalom jegyében íródtak, stílusuk sokszor pongyola, tartalmuk nem egyszer pontatlan vagy érthetetlen. Néhány példa: 87
