Szolgálat 38. (1978)

Tanulmányok - Josef Neuner: Mit jelent az örömhír a fejlődő országoknak?

mentek volna a faluba, hogy kereszténnyé tegyék őket, akkor a legrövidebb idő alatt bezárult volna előttük az ajtó. Az egész akciót egy teljesen felekezetközi osoport vitte végbe: keresztények, hinduk, mohamedának.

Dehát nevezhetjük az ilyen munkát a keresztény üzenet hirdetésének? — A hithirdetésnek sok módja van: szóval, tettel, élettel. Mindegyik szükséges; a külső körülményeknek kell eldönteniük, konkréten melyik utat választjuk. Ez az egész mű keresztény ihletésű. A diákoknak nemcsak hinni kell megtanulniuk a szép igazságokat, hanem gyakorlatra is kell váltaniok. Ezeknek a diákoknak a műve mintegy a keresztény üzenet transzparense: „Mindannyian az egy Isten és Atya gyermekei vagyunk, közös felelősséggel összekapcsolva. Jézus Krisztusban Isten szeretetre és alázatra, lemondásra és kiengesztelődésre hívott bennünket.“ A keresztény szellem sugárzik, fölébreszti az embereket, alakítja őket, összehozza közösségbe, új életet teremt. Ez a keresztény üzenet. A mozgalom mögött, a mozgalom középpontjában egy pap áll, a Xavér-kollégium egyik tanára, aki megtanulta, hogyan közölje másokkal keresztény ihletését. Bizonyos, hogy az itt együttműködők közt egyik-másik majd elgondolkodik, és ennek az életnek a forrása után kérdezősködik, — és akkor megtalálja Jézus Krisztust.

2) Egy további példa: Nyugat-Bengáliában, különösen Kalkuttában az egyetemi hallgatók egészségi állapota ijesztő, a szegénység, hiányos táplálkozás, lehetetlen lakásviszonyok miatt. Főleg a tüdővész pusztít. A diák nem engedheti meg magának az orvosi kezelést. Az orvosságok többnyire nagyon drágák, a kórház utolérhetetlen. Az éles átállás a falusi viszonyokról a hajszolt, nyomasztó nagyvárosi életre azt hozta magával, hogy sok embernek lélektani és pszichoterápiái kezelésre lenne szüksége. Orvosokban nincs hiány (hisz csaknem valamennyi a városokba sűrűsödik), sem klinikákban vagy modern orvosi technikai berendezésekben. Jóakaratban sem. De két dolog hiányzik: A lelkiismeret általános felébresztése, hogy a lakosság tudatára ébredjen a diákok tömegéért való felelősségének, és a konkrét útmutatás és szervezés.

A szociális szolgálat csoportja magáévá tette a problémát. A város kollégiumaiból és egyetemeiről hatalmas diáktömeg felvonulást rendezett a városon át. Kalkuttában persze mindennap van egy-egy ilyen felvonulás, rendszerint tiltakozó. De ez nem tiltakozás volt, egész egyszerűen a néphez intézett felhívás, plakátokkal, statisztikákkal, az emberek személyes felvilágosításával: mindenkit felszólítottak, tegye meg, amit tud, adja, amit tud, önként, ingyen. És ez történt: A diákok maguk időt és munkát vállaltak, mindenekelőtt pedig ezrével adtak vért; orvosok ingyen szolgálatra ajánlkoztak — vizsgálatra, kezelésre, műtétre —; kórházak technikai fölszerelést bocsátottak rendelkezésre. Megalakult egy „egészségügyi központ", egyelőre kétemeletes, de hatra fogják kiépíteni. Nem nevezték el kórháznak, hogy ne teremtsenek nyomasztó légkört, és meg akarják mutatni, hogy ebben a központban gyorsabban megy a talpra- állás éppen a friss légkör miatt. A betegszolgálat mindig kiterjedtebbé vált: orvosságokat névleges árért lehet beszerezni, a vizsgálat, kezelés és ápolás

15