Szolgálat 37. (1978)

Tanulmányok - † Sombor J. Gertrud: Ward Mária életútja

i« az egyetlen, de a legerősebb kötelék, ami együtt tartja a családot. Mint család akarnak részt venni a plébániai életben. Azelőtt az apa az egyik plébániai klubnak volt a tagja, az anya az oltáregyletben dolgozott, a gyerekek hittanórára jártak. Ma együtt akarják hallani az Úr szavát, együtt akarnak nőni a hitben; a szülők is tanulni akarnak, egyrészt hogy gyermekeiket jobban taníthassák, másrészt hogy ők maguk is érettebb, igazabb kapcsolatot teremthessenek Istennel.“

t Sombor J. Gertrud

WARD MÁRIA ÉLETÚTJA

Korunk nagy hittudósa, Urs von Balthasar szerint két út vezethet a tradíciókhoz való szigorú ragaszkodásból egy új életszakaszba. Az egyik, az erőszakos, kívülről tör be, hagyományokat, műemlékeket, irattárakat rombol, és utána sivárságban kell mindent újrakezdeni. A másik út a lélek mélyéből fakad: ez a túlszárnyalás, a régi hagyományokon átlüktető élet dinamizmusa (Bástyák lerombolása 11. o.).

Ward Mária nehéz, sok újjal megajándékozó életútja forrongó, nagy változásokat hozó korában ezen a második módon, az áldozat erejével teljesedett ki. 1585. jan. 23-án született Old Mulwithban, Anglia yorkshire-i tartományában, amelynek nemrég kinevezett kormányzója megígérte I. Erzsébet angol királynőnek, hogy minden ottani katolikust a protestáns istentisztelet látogatására fog kényszeríteni. Szülei észak-angliai kemény jellemek és bátor hitvallók voltak, otthonuk az imádság háza. Mária gazdag szellemi adottságokat, mély lelkiséget, éles értelmet és másokra ható szép külsőt örökölt tőlük. Szinte szimbóluma életének, hogy Jézus volt első és utolsó szava, az a szent név, amelyet olyan gyakran hallott otthonában. Az értelmes gyermek hamar észrevette, hogy a szülői házban még életük kockáztatásával is vállalják a veszélyeket, segítik hitükért üldözött honfitársaikat, szerzeteseket, papokat rejtegetnek, és ebből a küzdelemből a nők is kiveszik a részüket. Az öt éves gyermek is, korának megfelelően, a megcsodált életpályát választotta, kijelentette: én is páter leszek.

Szülei féltő gonddal nyugodtabb helyre, nagyszüleihez küldték a minden iránt érdeklődő nyolc éves gyermeket. Ez a környezet is éppen olyan kedvező volt lelki fejlődésére. Éjjel, mikor néha felébredt, észrevette, hogy nagyanyja még ágya előtt térdelve imádkozik. Máskor adományokat küldött fogságban szenvedő honfitársainak, hiszen fiatal korában ő maga is több évet töltött hitéért börtönben. Mária követni akarta példáját, megkérte, hogy kedves tyúkjait a foglyoknak ajándékozhassa, öt év múlva térhetett vissza otthonába. Életírói erről az időről serdülő kora bátorságára jellemző eseményt jegyeztek fel: A

45