Szolgálat 36. (1977)
Tanulmányok - Pápai Lajos: „Fejlődő erkölcs - erkölcsös fejlődés“
egész újszövetséget nézzük, látunk ott konkrét erkölcsi követelményeket, a- melyeket Krisztus tanításából és a belé vetett hitből vezetnek le, és kötelezően hirdetnek. Ez az Egyházban egészen világos volt a Xlíl. századig, mikor az erkölcstant még a dogmatika keretében tárgyalták. Csak amikor a nominalista teológia és gyakorlati szempontok miatt a morális önálló tárggyá lett, akkor vált szükségessé, hogy az Egyház leszögezze, hogy a Tanítóhivatal illetékes dönteni a hit és erkölcs dolgában. Azelőtt ez teljesen magától értetődő volt. Ezek a törvények nem mások, mint egyes, konkrét esetre való megfogalmazásai annak a lelkületnek, ami Jézus Krisztusban volt, s ami az üdvtörténet jelen végső szakaszában minden megkeresztelt emberre érvényes. Természetesen az újszövetség s főleg szent Pál nem minden konkrét erkölcsi tanítása-útmutatása ilyen. A különbségtétel az exegézisből, az Egyház éló gyakorlatából, a Tanítóhivatal vezetése mellett válik lehetővé.7 Mindazonáltal tény, hogy az Egyház erkölcsi tanításában volt és van változás. Hogyan magyarázzuk ezt?8 Az Egyház él. S a keresztény életre dogmatikus és erkölcsi igazságokban reflektál. Figyelemmel kíséri a keresztény életben a Szentlélek indításait, s vezetésével egyre jobban felismeri a keresztény voltban benne rejlő követelményeket. Innen érthető a szenteknek és példájuknak óriási hatása, jelentősége az Egyház életében, hisz a szentek konkrété, a Lélek vezetése révén a legtökéletesebb kifejeződései Jézus személyének és magatartásának. (Dogmamorális.) Vagyis az Egyházban a dogmafejlődés és az erkölcsi tanítás fejlődése párhuzamosan halad. Ez a fejlődés azonban szükségszerűen homogén, visszafordíthatatlan, és nem forradalmi.9 Ha egyszer az Egyház valamiről felismerte, hogy beletartozik abba a szere- tetbe, amellyel Jézus szeretett, már nem léphet vissza, mintha ez a felismerés meg sem történt volna. Ez végleges felismerés. Ám az ilyen felismerés legtöbbször nem könnyítést jelent, ellenkezőleg, mindig magasabb követelményeket. Egy-két példa erre. Bizonyos dolgokat hamar felismert az Egyház, mint pl. a gyöngék, legkisebbek, így a születendő gyermek iránti tiszteletet'0, más dolgoknál ez a felismerés lassabban haladt előre, pl. a rabszolgaság intézményének összeegyeztethetetlensége a keresztény élettel. Ma is vannak ilyen új felismerések, pl. a szociális igazságosság területén, a háború megítélésének, az ember környezete védelmének stb. területén. Vannak olyan esetek is, mikor a kérdéses erkölcsi igazság eddig is már tudatos volt az Egyházban, de a körülmények úgy megváltoztak, hogy ugyanazon erkölcsi igazság megvalósítása ma már más módokat és eszközöket igényel." HA. Az egyéni erkölcsi fejlődés Az egyén életében is jelentkezik az erkölcsi fejlődés, ami — kedvező esetben — egyben erkölcsös fejlődés is. 18
