Szolgálat 35. (1977)
Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: A munka mint a megváltás folytatása
amely dicséri az imádságot, vigasztalja a szenvedőt, de — néha tudatos ellentétben az emberi tevékenység újkori túlbecsülésével — idegenül áll a munka keresztény megélésének igényei előtt. Ezért van szükségünk arra, hogy a munkát összefüggésbe hozzuk hitünk minden központi misztériumával, és azoknak fényében igyekezzünk megérteni mivoltát, méltányolni értékét. (2) A másik gondolatmenet a kinyilatkoztatásból indul ki. Hitünk természetesen nem elszigetelt szentírási mondatokon nyugszik, de mégis nem egyszer könnyebben tudjuk tudatosítani az Isten szavának különböző szempontjait, ha egy-egy kifejezetten megfogalmazott formulához kötjük. A mi témánkban különös jelentősége van Szent Pál egy vallomásának: „örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az egyháznak a javára“ (Kol 1,24). Ez a rövid, tömör kis állítás minden szavával nehéz kérdéseket tesz fel a hite megértését kereső embernek. Mi a „szenvedés“, aminek örül az apostol? Nem valószínű, hogy olyan fájdalomra gondolna, amit maga keresett és okozott, vezekelve, mint sok későbbi szent: szent Pál sehol se utal arra, hogy ilyen módon akarja viselni testén „Krisztus Urunk jegyeit“ (vö. Gál 6,17). A levél összefüggésében az sem valószínű, hogy betegség okozta fájdalmakról beszélne. Inkább arra kell gondolnunk, amit kevéssel alább ír az apostol: „fáradok és küzdők ..." [Kol 1,29). Ez a fáradság és küzdelem magában véve hivatásának betöltése, tevékenység, amellyel meg akarja ismertetni, és el akarja fogadtatni az evangéliumot. A mások szolgálatába állított kitartó és intenzív tevékenység azonban elkerülhetetlenül áldozatba kerül, hiszen az ember ösztönszerűen hajlik az önzésre, és a világ visszaüt arra, aki fellázad alaptörvénye, a bűn ellen. Azt kell hát gondolnunk, hogy Szent Pál részt vesz a világ megváltásának művében, már csak az által is, hogy a külső és belső nehézségek és ellenállás dacára folytatja egyházépítő és világépítő munkálkodását. De ha ez igaz, akkor Szent Pál öröme beragyoghatja minden dolgozó ember életét, mert hiszen mindnyájan nehézségek közt és áldozatok árán termeljük munkánk gyümölcsét. Milyen értelemben egészíti ki a munka Krisztus szenvedését, és milyen értelemben járul hozzá a világ megváltásának művéhez? II Ha részesedni akarunk Szent Pál apostol örömében, Krisztus Urunk megváltó szenvedésé nek fényében kell értelmeznünk a mi fáradságos, talán meddő, néha értelmetlen mindennapi munkánkat. (1) Krisztus Urunk szavával is üdvözít bennünket, mert hiszen tanítása megmutatja az üdvösség útját, megtisztít bennünket, bizalmat önt belénk. Krisztus Urunk tanúságtétele kiegészíti szavai jótéteményét: az üdvözítő magatartása, ahogy az evangéliumból kiviláglik, felfedi szavainak 20
