Szolgálat 34. (1977)

Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Az Egyház mint az írások szolgája és őre

„a mi okulásunkra" helyett csak azt mondja: „tanulságul“. Pedig a görög szöveg is hangsúlyt helyez a birtokos névmásra: „hémeteran“.) Szent Péter első levele, amely egyébként is rokon vonásokat mutat a római levéllel, világosan kimondja: az ószövetségi szerzők nem maguk és kortársaik számára, hanem nekünk keresztényeknek alkották meg az írásokat, azaz mi vagyunk jogos örököseik: „a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről jövendöltek... nem önmaguknak, hanem nektek szolgálnak mindazzal, amit most a mennyből leküldött Szentlélek által feltártak hithirdetőitek“ (1 Pét 1,10-12).

Helytelenül feltett kérdés, hogy mi van előbb, az Egyház vagy a Szentírás. A Szentírás létrejötte hosszú folyamat, de egészében szerves része az üdvtörténetnek, amely végül az Egyház megszületéséhez vezetett. Az Egyház csak a reflexió (kollektív önmegismerés) hosszú időt igénybe vevő tevékenységében ismeri fel a Biblia könyveinek listáját, használatát és értelmezését, éppúgy, mint pl. a szentségek számát, természetét és kiszolgáltatásának rendjét. Bár a Szentírás az Egyház alkotmányos szerkezeti elemei közé tartozik, nem kell meglepődnünk, hogy az ide vonatkozó tudatos nyilatkozatok C9ak aránylag későn jelennek meg életében. Az első zsinati döntés a szentírási kánonról a 4. század végéről való (római helyi zsinat Damazusz pápa alatt 386-ból), az első egyetemes zsinat döntése pedig nem korábbi, mint a trienti zsinat!

Mégsem szenved csorbát a hittétel, hogy a kinyilatkoztatás az apostoli korral lezárul. Valójában a Szentírás maga már az apostoli kor végén lényegében készen áll. Legfeljebb redakciós munkásság húzódik át a második század első évtizedeibe. Továbbá a Szentírás mivoltának és kiterjedésének felismerése nem igényel új kinyilatkoztatást, csupán azt kívánja, hogy az Egyház a saját kincseit felmérje, meghatározza, számot adjon magának róluk.

Mint látjuk, a Szentírás létrejötte és az Egyház kialakulása szorosan ösz- szefügg. Az írások az Egyház látható szerkezetéhez tartoznak, az Egyház állandóságának egyik legfontosabb eszköze. Létrejöttük szükséges ahhoz, hogy az Egyház, mint istenemberi építmény az idők tengere fölé emelkedjék. A Szentírás az Egyház önmeghatározásának egyik legfontosabb eszköze és okirata.

2. A Szentírás mint a születő Egyház hitének kifejezése

Az utolsó évszázadok teológiája a sugalmazás tanát meglehetősen individualista szemszögből tárgyalta. „Isten — szerző — mű“ — ez volt rendszerint a képlet. E képlethez tartozik az a feltételezés, hogy a szentírási könyvek egyszemélyes szerzők irodalmi művei, azaz egy könyv vagy szövegrész megalkotásáért egyetlen szerző felelős. Amikor az irodalmi kritika egyre- másra szolgáltatta az adatokat arra, hogy a legtöbb biblikus szöveg hosszabb folyamat szülötte és ezért szerzők sorozatának alkotása, a teológusok még sokáig szívesen túladtak a kérdésen, mondván, hogy a végső szerző („re- daktor“) sugalmazottsága biztosítja a végső szöveg isteni tekintélyét. A mai

15