Szolgálat 34. (1977)

Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: Jézus evangéliumának útja mihozzánk

Nagyon fontos, hogy tudatában legyünk: sem a Szentírás szavai, sem az egyházi tanítóhivatal kijelentései nem váltják le egyetlen mesterünket, Krisztust és nem is helyettesítik őt. „Jézu3 Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké“ (Zsid 13,8). ó nemcsak volt, hanem van; nemcsak szólt, hanem szól. Az isteni sugalmazásra írt Szentírás és a Szentiélektől vezérelve azt értelmező tanítóhivatal csak eszközök. A feltámadt Úr Krisztus arra használja fel őket, hogy ő, „aki az Atya ölén van“, ma is „kinyilatkoztassa“ őt minekünk (Jn 1,18). Ez a krisztusi kinyilatkoztatás meghalad minden emberi szót, amely — bármily fenséges is — csak gyermeki gagyogás az Isten végtelen titkához mérten. De egyben olyan erőt ad ennek az emberi szónak, hogy behatol szívünk legmélyebb rejtekébe, és ott élő víz forrását fakasztja. Hányszor megesett már, főképp a missziós országokban, hogy a hithirdető nyelvileg egészen primitív magyarázata vértanúságra is kész hitet szült hallgatói szívében! Xavéri Szent Ferenc a legjobb példa erre. Azért van ez így, mert a gyenge emberi szavakat eszközként használva, az Isten örök Igéje és Bölcsessége, Krisztus gyűjti egybe ma is választott tanítványait. „Általa, vele és benne“ részesülnek mindenben, ami ő volt, amit ő tett, ami vele történt. Az apostolok utódai, a püspökök és papok, küldetést kapnak Krisztustól és a Szentiélektől, hogy jelenné tegyék minden kor és minden nép számára Krisztus szavát, egyesítő erejét, bocsánatát, áldozatát, és így valóságos „közvetítők“, noha ő az egyetlen Közvetítő. Jézus híveinek gyülekezete: Jézus társasága. Nem „Jézustársaság“, ahogy van Petőfi-társaság vagy Vörösmarty-társaság, egy rég elhunyt zseni emlékének tiszteletére és műveinek tanulmányozására. Jézusnak társasága van, vagyis társai, akiket ő hív egybe ma is, ránk hagyott szavai és azokat szívünkbe véső Lelke által, mert szereti őket. Hála legyen neki ezért, mindörökké.

Szenthagyomány, szentírás, egyházi tanítóhivatal

A Krisztusból született egyház élő hitvallása, hitbirdetése, élete: a szenthagyomány. Ennek a hitnek és életnek írott foglalata: a szentírás. A szenthagyomány és szentírás megőrzésére és hiteles továbbadására rendelt szolgálat: az egyházi tanítóhivatal.

Ez a hármas tényező szoros egységet alkotva képezi azt az utat, amelyen át Jézus evangéliuma elér hozzánk és minden kor, minden nép fiaihoz. Ha ez a szoros egység megsérül, zavarok állnak be.

Az élő hagyomány, ha nem eszmél mindig a szentírásra, hajlamos az elburjánzásra. Születik ezerféle szokás, számos tanrendszer; elhomályosodik a lényeg. A síkságon hömpölygő hatalmas folyan könnyen ágakra szakad, ellaposodik, eliszaposodik, elöregszik. A forrás bugyogó vize azonban tiszta és fiatal. Ezért kell a keresztényeknek mindig visszatérniük a „forrásokhoz“; és számunkra ez a forrás a szentírásban hozzáférhető. Az egyház állandó reformra szorul, és minden ilyen reform abból születik, hogy valaki újra rá10