Szolgálat 33. (1977)

Könyvszemle - Az OMC kiadó karácsonyi ajándékai (Benkő Antal)

izraeli dallam is színezi a gyűjteményt. Az ismert „nagy nevek“ mellett — bucién Deiss, Soeur Sourire, Aimé Duval, Odette Vercruysse, Schneider vagy a GEN együttese — kevésbé ismertek is helyet kaptak, pl. Jézus kis nővéreinek vagy Ombrie-nak egy-egy müve. Hiába kerestük viszont a szerzők között a francia nyelvű liturgikus zene egyik legnagyobb reformátorának, Gelineau-nak nevét. — Idegen énekek átültetése mindig igen kényes feladat, szoros együttműködést kíván a zene és a műfordítás szakemberétől. Úgy tűnik, a szerkesztő és a fordítók sikerrel oldották meg ezt a feladatot; talán néhány szöveg fordításánál érezzük csak, hogy elszürkült, eltompult az eredeti színes vagy erőteljes szövege. Külön elismeréssel kell megemlékeznünk a Daloskönyv esztétikai értékeiről: a fedőlap vidám tónusú rajzáról, a belső finom díszítőmotívumokról, a jól megválasztott fényképillusztrációkról. A kottasorok, hang- zatjelzések tisztán olvashatók. A dalok között ügyesen elhelyezett utasítások, idézetek elmélyülésre és ugyanakkor jókedvre hangolják az énekest. A gyűjtemény végén elhelyezett különböző tárgymutatók is megkönnyítik az összeállítás használatát. Úgy érezzük: a kiadó, a szerkesztő és munkatársaik mindent megtettek azért, hogy Isten népe „új énekkel dicsérje az Urat.'

Puskely Mária

Az Opus Mystici Corporis kiadó karácsonyi ajándékai:

1) W. Kasper — L. Scheffczyk — R. Schnackenburg — G. Teichtweier — A. Wínklhofer:

Régi kérdések — új válaszok? új kérdések — régi válaszok? Az Egyház, a lelkipásztor és a teológia mai kérdései. (132 o.)

2) Solt Jenő: így értsd az Újszövetséget (158 o.)

3) K. Bühler: Reggel és este istennel. Keresztény imakönyv (80 o.) „Korszerűség." Ez a mottó jellemzi a kiadó célkitűzését ezeknek a könyveknek

útrabocsátásával.

Korszerűen fogalmazni meg hitünket, korszerűen tanulmányozni a hit kifejezését egyet jelent a hit folytatólagos kibontakozásával, lényegének tisztázásával, új értelmezések és megfogalmazások kidolgozásával a hittartalom lényeges elemeinek megőrzése mellett (Új kérdések ... 73-75) Más szóval: a teológia csak akkor szolgálja megfelelően a hitet, ha szem előtt tartja történelmiségét. A megtestesülés Istennek nemcsak pontszerű belépése a történelembe, hanem időbeli kiterjedése az egész emberiség, minden kor számára (46). Az ember szükségképpen történelmi lény: kultúrája és életformája állandóan változik, s így az életre való válasza is más és más, bár lényegében változatlan marad Istenhez való viszonya. A hit merészsége ellentmond a merevségnek, de nem is relativizmus, össze kell kapcsolni „a változás momentumát a gondolkodásban az igazság változatlanságának mozzanatával“ (57). Ennek alapelveit fekteti le Kasper az első könyv első tanulmányában. Scheffczyk a teológiának a történelemhez való viszonyát vizsgálja. Winklhofer a dogmák fejlődésének értelmét kutatja, Teichtweier pedig az erkölcsi normák érvényességének kérdését veti fel. A könyv kiegyensúlyozott, de ugyanakkor haladó álláspontját Schnackenburgnak a Szentírásra vonatkozó szavai szemléltetik: a régi „értelmezés nem volt hamis, csak egyoldalú és nem elégséges“ (109). A könyv vezérmotívumát, a „történélmiséget“ véve alapul egy-két kifejezés egyeseknek ma már túlhaladottnak látszhatik, pl. hogy a mai teológusok „inkább a transszignifikációról és transzfinalizációról“ beszélnek, mint a transszubsztanciációról (77). A lefektetett elvek azonban helyesek.

Solt újszövetségi katekézise korszerű értelmezést kíván nyújtani elsősorban az Evangéliumokhoz. Az „így értsd az Ószövetséget“ c. értékes könyvének (I. Szolgálat 29) folytatása ez. Még élénkebb nyelvében, konkrétabb a mai problémákkal folytatott dialógusban. A vallás szociológiai eredete, a spiritizmus, a mítoszkérdés, morális problémák stb. mind előkerülnek az evangélium szövegeinek értelmezésénél az 50 lecke folyamán. A szerző elsősorban azt akarja bemutatni, hogy „a Szentírás könyvei biztosan, hűségesen és tévedés nélkül tanítják azt az igazságot, amit Isten üdvös 91