Szolgálat 33. (1977)
Tanulmányok - Alszeghy Zoltán: A kereszt és a mai ember
ban az egyik leggyakoribban visszatérő téma éppen a szenvedő Jézus alakja. Miben különbözik ez a „vir dolorum“ attól a képtől, amit mi alkotunk magunknak, mikor az evangéliumokban hivő szívvel az Úr Jézus szenvedésének történetét olvassuk? „Térdig vérbe, könyökig könybe .. Ezek az imák a falusi barokk templom ikonográfiáját szövik tovább. Krisztusképük eredete nyilván a passiókápolnában tisztelt szobor, amely igen gyakran, középkori motívumok folytatásaképpen, a helytartóságon kigúnyolt Krisztust ábrázolta: „aran hajával leeresztvel, aran könyveivel kicsordulval, és arao szakállával kitépvel.“ A hivő megáll ennek a képnek a szemléleténél, csak ritkán gondolja hozzá a történéssort, amibe a kép beleilleszkedik, és ha fel- ködlik Jézusnak az Atyával való viszonyának a kérdése, meglep a jánosi és pali kategóriák szinte teljes távolléte: az Atya nem küldi Fiát, a Megváltó nem engeszteli ki az Urat... A kép és a szimbólum megindult szemléletével megelégedő belső magatartás kétségtelenül nagyrészt az imák népi és költői műfajával függ össze. A dogmatörténetben már ezer esztendeje kifejezett viták tárgya volt a kérdés: mi szükség volt arra, hogy a megtestesült Ige keserves kínhalállal szabadítson meg bennünket a bűntől. Mégis a múltban a megértés keresése a hitélet hátterében maradt, és kevesebb emberben vált tudatossá. A legtöbb nem érezte szükségét annak, hogy a bűnnel való harc, a váltságfizetés, az áldozatbemutatás szimbolikus gondolatformáját fogalmi elemzéssel tisztázza, a bűn és a bűnhódés kapcsolatát további meggondolásokkal igazolja. A kereszt valóságával szemben a nem racionális szemlélődéssel megelégedő lelki állapot sokkal kevésbé sajátosan magyar jelenség, mint ahogy a más népek művelt vallásosságával való összevetés alapján gondolnánk. Egy Latin-Ameri- ka XVII.sz.-beli népi vallásosságával foglalkozó szeminárium megdöbbentő hasonlóságokat mutatott fel ezeknek a verseknek a lelkiségével. A megegyezések okai különbözőek lehetnek: az életproblémák hasonló volta, a nép vallásos érzésének egyetlen táplálékában, a hitszónoklatban észlelhető hasonlóság, az élőszón és nem az olvasott szövegen alapuló művelődés sajátságos gondolatszerkezete stb. Nyilvánvaló dolog, hogy ez a művelődéstörténeti fázis világszerte visz- szatarthatatlanul tűnőben van. Jelenleg széles tömegeket megmozgató szellemi igény a képek mögé kérdezni, tudni, hogy mit jelent a kép, és min alapszik az érvénye. Az iskolát végzett, újságot olvasó, rádiót hallgató ember fogalmakban gondolkodik és érvek szerint ítél; keresztszemlélete sem lehet tehát archaikus. Ehhez járul, hogy a különböző kultúrák, vallások, teológiai irányok értelmezéseinek a különbsége azelőtt nem is ^ejtett problémákat vet fel a teológiától látszólag egészen távol álló tömegekben is, valószínűleg a hitbuzgalmi irodalom és a népi hitszónoklás közvetítésével: gondoljunk az 24
