Szolgálat 32. (1976)
Könyvszemle - Koncz Lajos: A mi Krisztusunk (Őry M.)
ben a tübingeni egyetem nyári szemeszterén tartott előadássorozatában. Ratzínger ezen az egyetemen volt a dogmatika tanára; 1971 óta Regensburgban tanít dogmatikát és dogmatörténetet. Tagja a Nemzetközi Teológiai Bizottságnak. A Zsinaton Frings kölni bíborosérsek teológiai szaktanácsadója volt. Érdemei közé tartozik, hogy a katolikus dogmatika legfőbb kérdésköreit mindig józan kiegyensúlyozottsággal adja elő, de ugyanakkor figyel a kor igényeire, számot vet a legújabb teológiai kutatás eredményeivel. Most magyarul is megjelent előadássorozata: „Einführung in das Christentum", az Apostoli Hitvallás ágazatait kommentálja könnyen érthető és mégis szigorúan tudományos nyelvezetet használva. A Bevezetés (Hiszek — Ámen“) a hit mai problematikáját, a katolikus hit mivoltát, illetve az Apostoli Hitvallás történetét és szerkezetét tárgyalja. Ezután három főrészben követi a Credo felépítését: „Isten“ — „Jézus Krisztus“ — „A Lélek és az Egyház" hármas tagoltságát tartva szem előtt, a bibiiai-üdvtörténeti és a dogmatikai szempontokat egyesítve fejti ki hitünk alaptételeit. Szerintünk a harmadik főrész — a hitvallás utolsó ágazatainak tárgyalása — aránytalanul rövid, jóllehet manapság a legtöbb nehézség éppen az ekkleziológia és az eszkatológia területén mutatkozik, igaz, maga a szerző bevezetésnek szánta előadássorozatát, nem akarta a katolikus dogmatika minden problémáját elemezni, így érthető, hogy a legalapvetőbb tételeket emeli ki. A könyv először 1968-ban jelent meg németül, azóta tizenegy kiadást ért meg, és a magyaron kívül eddig ugyanannyi nyelvre lefordították. Ez a siker is tanúskodik arról, mennyire megtalálta a helyes hangot Ratzinger: nemcsak a hit alaptételeit világította meg, hanem arra is rámutatott, hogy a hivő ember a mai világban hite erejével miként bontakoztatja ki emberségét. — A magyar fordítás általában jó, néhol egy kicsit nehézkes: bizonyos ger- manizmusokat elkerülhetett volna. Az idegen szavak és nevek írásába ill. átírásába több sajtóhiba csúszott be, jónéhány következetlenséggel is találkozunk. De ez csak jelentéktelen szépséghiba. Mindent egybevetve Ratzinger könyvének magyar fordítása nagy nyeresége a magyar nyelvű teológiai irodalomnak. Szabó Ferenc Dr. Kor.cz Lajos: A mi Krisztusunk. Történeti és teológiai alapvetés. Szent István Társulat, Budapest 1976, 309 o. A zsinatot követő éveket az egyháztan föllendülése jellemezte. Az utóbbi években a krisztológia lép előtérbe. A teológusok érzik, hogy az Egyház problémáit csak gyökerében, Alapítójában tudják megoldani. A katolikus és protestáns exegétákat már két évtizede foglalkoztatja a történeti Jézus személye. Most a dogmatikusok is sorompóba léptek. Legutóbb három vaskos kötet jelent meg, — a holland Schille- beeckx Jézusa után kettő a tübingeni egyetemről: H. Küng sokat vitatott „Christ sein“-je és W. Kasper „Jesus, der Christus"-a. Mellettük a két korifeusnak szerényen „Bevezetés“-nek nevezett nagyszerű összefoglalása tartalmának egyharmadában szintén Jézussal foglalkozik. Ratzinger Einführung-ja most jelent meg magyar fordításban (lásd ismertetésünket), Rahner könyve (Grundkurs des Glaubens) csak három hónapja hagyta el a nyomdát. Koncz Lajos egri teológiai tanár könyve saját csapáson jár. A nyugati teológusok dogmatikus szempontból foglalkoznak Jézussal. Koncz az alapvető hittan módszerével dolgozza föl tárgyát. Művének második felében azután ismételten kitér a dogmatikus kérdésekre is, „a fundamentális szempontokon túl a misztérium mélyebb örvénylését és húzását teológiai szempontokkal teszi teljessé" (29). Könyve hézagpótló munka a magyar teológiai irodalomban. A fundamentális teológia ma hiánycikk, — nyugaton is. P. Latourelle (Róma, Gre- goriana) gazdag tartalmú írásain kívül a freiburgi egyetem professzora, A. Kolping vállalkozott egy önálló fundamentális teológiai megírására. Művének második kötetében félezer oldalon át foglalkozik a történeti Jézus problémájával. Érdeme elsősorban az anyag gazdagságában rejlik. (Magyar vonatkozásban megemlítjük itt „A kinyilatkoztatás teológiája" c. tkk-füzetet Horváth Tibor tollából.) Szerzőnk Kolping könyvét 88
