Szolgálat 32. (1976)

Eszmék és események - Teréz anya munkatársainak nemzetközi összejövetele (Egy résztvevő)

Írország, Luxemburg, Málta, Norvégia, Nyugatnémetország, Svájc és Svédország kiküldöttei. Olaszország képviselője levélben jelentkezett, ott volt viszont Sr. Frederick, a Szeretet Misszionáriusai római központjának vezetője. Az USA-ból Patty Kump hosszú levelet küldött, megmagyarázva, hogy éppen a szegénység szelleme tartja vissza az utazástól. Nem akarja azoknak a szervezeteknek a példáját követni, amelyek „ugyan sok jót tesznek, de rengeteg időt és pénzt pazarolnak szükségtelen utazgatásra és találkozókra." Volt egy kanadai „önkéntesünk" is, egy fiatal lány, korunk sok kereső fiataljának a legjavából. Azért jött, hogy Teréz anyával megismerkedjék. Az ismerkedés olyan jól sikerült, hogy azonnal rendelkezésére bocsátotta magát. Az üléseket Mrs. Blaikie, a munkatársak elnöke és Josepha Gosselke, a vendéglátó német munkatársak vezetője irányította. A középpont természetesen a mindvégig jelenlevő Teréz anya volt. Az összejövetel célja: tapasztalat- csere és a munkatársak szabályzatának időszerű módosítása. Teréz anya megnyitójában azt mondta: nem csupán találkozás ez, hanem növekedés a szeretetben és küldetésünkben. A munkatársak Isten szeretetének hordozói, Isten világossága a világban, itt és ma. Ez csak az Istennel való mély egységből jöhet létre. Ennek az együttlétnek segítenie kell, hogy Isten-ismeretünk elmélyüljön, ez fokozza majd szeretetünket, és sürget ennek a szeretetnek továbbadására, ahogy Mária vitte tovább a befogadott Jézust. A szeretet otthon és közvetlen környezetünkben kezdődik. Hivatásunknak, amelyre Isten titokzatos végzése kiválasztott, itt kell elsősorban megfelelnünk. Mindig szeretetből tegyük, amit teszünk. Ez csak az áldozat alapján lehetséges.

Beszámolt két jelentős új kezdeményezésről. Jézus Szíve ünnepén megalakult New York-ban a Szeretet Misszionáriusainak szemlélődő ága hét jelölttel. Életüket ima, imádás, áldozat tölti ki, de napi két órán át részt vesznek valami módon az igehirdetés munkájában is. Kaliforniában pedig Fr. Kribs vezetésével 15-25 év közti fiatalokból önálló ifjúsági ág alakult. Kortársaikkal foglalkoznak. P. Gorrée elmondta, hogy lassan kb. 8-10 szemlélődő szerzetesház pártfogol egy-egy M. C. nővért. (Teréz anya ezt nem sokallotta!) Jacqueline de Decker, az 1003 beteg és szenvedő munkatárs vezetője (köztük tíz magyar), mélyen szántó beszámolóban jellemezte szerepüket. Nem hiába maga is 23 operáción esett át, 28 éve vasfűzóben jár. Amikor felolvasta egy ágyhoz kötött beteg levelét, Teréz anya csak ennyit mondott: „Nem csoda, hogy én annyit tudok futkosni!" Teréz anya ezeket az imádkozó és szenvedő munkatársakat értékeli legtöbbre, őket tartja a rend „gerincének". A nővérek a virágok kertészei, de az őket támogató „Second Self“-ek (második énjük) a termékenyítő nap, eső és szél. Kívánsága most az, hogy minden országból egy-egy személy a Szentatyáért ajánlja fel szenvedéseit.

Az általános beszámolók után következnek az egyes országok képviselőinek érdekes tapasztalatai. A megalakulás idejét és a résztvevők korát

69