Szolgálat 32. (1976)

Eszmék és események - A philadelphiai Eucharisztikus Világkongresszus (S.)

A PHILADELPHIAI EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS

A 41. eucharisztikus világkongresszus rendezésének jogát az Egyesült Államok bölcsővárosa, Philadelphia, „a testvéri szeretet városa“ kapta. 200 éve itt mondták ki Amerika függetlenségét, itt dolgozták ki alkotmányát, így ez mintegy a Szentatya ajándéka volt a jubileumra. A kongresszus augusztus 1 -8-ig tartott, s témájául „az emberiség éhségeit“ választotta: az Isten utáni éhséget, a kenyéréhséget, a szabadság és igazságosság éhségét, a szellemi éhséget, az igazság, a megértés és a béke éhségét. Mindebben útmutató és megoldás Jézus, az élet Kenyere! A megnyitó felvonuláson egy- egy kocsi élőképekben mutatta be ezeket a témákat, a hét folyamán pedig egy-egy napot szenteltek nekik, válogatott rendezvényekkel és előadókkal.

Amerika a nagy számok hazája. Ez jellemezte a kongresszus lefolyását is. Hogy csak néhány példát hozzunk: a megnyitó körmeneten kb. egy millió ember emelte magasba gyertyáját. A fiatalok miséjén tizenhat, a karizmatikusokén huszonötezren vettek részt. A Krisztus testévé változott barna (mert az éhezőkre emlékeztető) „kongresszusi kenyeret“ két méteres szentségmutatóban tették ki. Naponta átlag 25 rendezvény közt válogathattak a résztvevők. A záróünnepségre zsúfolásig megtelt a Kennedy-stadion 150 000 férőhelye, a kint rekedt ezreknek pedig hangszórók közvetítették kilométeres körzetben a misét, és jól láthatták a 15 m magasba emelt oltárt is. Kétezres kórus énekelte a kongresszusra szerzett misét. Knox bíboros, pápai legátus 50 főcelebránssal, további 500 püspökkel és 2500 pappal misézett.

Az ilyen számok a mai keresztényben szinte idegenkedést keltenek. De örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tömegmegmozdulások nem lélektelen parádé módján folytak, hanem tartalommal telítődtek. Mindenekelőtt: Król philadelphiai érseknek gondja volt arra, hogy a kongresszust a hívők belső megújulásával kapcsolja egybe. Pl. nagyböjtben a heti egyszeri „egy tányér rizs mozgalom“ (vagyis hogy a szegények ételét ebédeljék) kb. 5 millió dollárt eredményezett a nélkülözők javára. 12 millió fiatal kb. 20 millió munkaórát vállalt önként az előkészítés érdekében. A kongresszus megnyitásának napja az egész országban a családi szentáldozás napja volt (a családdal az első nap során foglalkoztak), a záróünnepségre virradóan egész éjszaka szentségimádás folyt. A rendezvények az emberek minden csoportjára kiterjedtek. 9000 öregnek a 80 éves O’ Boyle bíboros mondott szentmisét. Megindító volt a betegek miséje, amelyre többek között mintegy ezer beteg vagy fogyatékos gyermeket hoztak, a legátus pedig mise után a betegek közé ment és szentelt olajjal kente meg őket (vö. Mk 6,13). A résztvevők „pünkösdi élményként“ emlegetik, amikor ki-ki a maga nyelvén imádkozta ugyanazt az istentiszteleten. „Menjetek haza az egység és megértés látomásával“ — mondta Suenens bíboros miséje végén a karizmatikusoknak.

A kongresszus értékét nagyban növelte kiemelkedő egyéniségek részvétele és felszólalása. Helder Cámara érsek hangsúlyozta, hogy a jogfosztottak ér-