Szolgálat 32. (1976)

Az egyház szava - Az osztrák püspöki kar körlevele az 50. missziós vasárnapra

szülött püspökök irányítanak. Akkor, ötven éve, az egész inkább „nyugati missziónak“ látszott, — ma világmisszió lett belőle. 700 millió katolikust emlékeztetnek ma arra, hogy a világmissziók vasárnapjának feladata: rá­mutatni egy mindig időszerű megbízatásra, amelyet minden kereszténynek teljesítenie kell a világban. Az egész Egyház missziós jellegű, de vannak benne bizonyos missziós területek, amelyek támogatásra szorulnak. Viszont az egyetemes egyház is kap ezektől a fiatal missziós egyházaktól: lelki adományokat. Nem helyén­való tehát, hogy az egészet valami „egyirányú közlekedés“ módjára gondol­juk el. Sokkal inkább kölcsönös adásról és kapásról van szó. A világmissziók vasárnapja minden évben újra meg újra hangsúlyozni kívánja: a missziós munka nemcsak azokra hárul, akik közvetlenül ezzel foglalkoznak, hanem minden hívőnek, az egész világon, valamilyen módon misszionáriusnak kell lennie. Ez persze magától értetődik: az Egyház kezdettől fogva hirdette, és kezdettől fogva ilyen is volt. De magától értetődő dolgok is gyakran fele­désbe mennek, elhomályosulnak. Erőteljes hangsúlyozással kell újból tuda­tosítani őket. Isten népe mindig több színben pompázik. Ma már nem a „keresztény nyugat“ missziójáról van szó többé, hanem Krisztus egyetlen egyházának missziójáról az egységes világban. Minden egyházközségnek, minden helyi egyháznak megvan a része az Egyház missziójában. Az egyházi missziós munka lendülete és színei keresztény élete bensőségének és valódiságának fokmérőjévé lesz. Ahogyan egy mozaik éltető ereje a színek összjátéka, az Egyház az egység sokféleségéből él. Isten egyháza nem lehet többé csupán a fehérek egyháza. Akkor lesz „katolikus“, ha a népek minden színét bele­szövi ruhájába. Minden részegyházhoz szól a felszólítás: fejlessze ki sajá­tos életét, legyen önmaga, és ugyanakkor éljen közösségben a többi rész­egyházzal. Az egyes egyházak kölcsönösen támogassák és segítsék egymást. Ezért választották a Pápai Missziós Művek az idei missziós világvasárnap jelszavául: „Sok szín — egy Egyház.“ Az „egyirányú közlekedés“ képe látszólag helyes ott, ahol az anyagiak­ról van szó, a jólétben élő részegyházak anyagi segítségéről a szükséget szenvedő részegyházak számára. De ez csak a látszat. A számtani logika azt mondja: aki ad, az veszít. A hit logikája így szól: Aki ajándékoz, ugyanakkor ajándékot is kap. De itt többről van szó, mint a helyes logika kérdéséről: ítéletről. A részegyházak önmagukat ítélik meg, ha Krisztus szelleméből ki­indulva nem teszik meg azt, amit az ősi emberi bölcsesség mond. Olyan közösséggé kell válnunk, amelyét érdekel a világegyház. Keresz­tény hivatásunk, hogy közreműködjünk az egyetlen nagy embercsalád felépí­tésében. Ez az örvendetes kilátás is egyik gyümölcse a missziós vasárnapnak. Kívánjuk ezen az évfordulón, hogy továbbra is hűségesen közreműködjetek célkitűzéseivel. 59

Next

/
Thumbnails
Contents