Szolgálat 32. (1976)
Az egyház szava - Egyházatyák az örömről
Szent Ágoston: Enarr. in Psalmos, Ps.32. „Énekeljetek az Úrnak citerával, tízhúrú hárfán zsoltározzatok neki. Énekeljetek neki új éneket.“ Vessetek le minden régit, ti, akik megismertétek az új éneket. Új ember, új szövetség, új ének. Az új ének nem a régi emberek dolga. Nem tanulja meg azt más, csak az új ember, akit a kegyelem újjáteremtett a régiből, és már az új szövetségbe, a mennyek országába tartozik. Afelé sóhajt minden szeretetünk, és új éneket énekel. Ne nyelvünk zengje ezt az új éneket, hanem életünk. „Énekeljetek neki új éneket, tisztán énekeljetek neki.“ Azt kérdi rnind- egyikőtök, hogyan énekeljen Istennek. Énekelj neki, de ne hamisan. Nem akarja, hogy a fülét sértsük. Tisztán énekeljetek, testvérek. Ha egy jó zenei érzékű ember elé állítanak és azt mondják: énekelj, de úgy, hogy tessék neki, — ugye félsz énekelni, ha nincs egy kis zenei jártasságod, nehogy szégyent vallj a művész előtt? Mert amit a járatlan észre sem vesz, azért a művész szemrehányást tesz. Hát Istennek ki ajánlhat fel akkor tiszta éneket, aki mindenestül ítél az énekesről, mindent megvizsgál, mindent meghall? Mikor tehetsz szert az éneklés olyan elegáns művészetére, hogy semmiben 4e legyen visszatetsző az ő tökéletes fülének? íme megmondja neked, hogyan énekelj: ne keress szavakat, mintha azokkal kifejezhetnéd, amiben gyönyörűsége telik az Istennek. Ujjongva énekelj. Ezt jelenti a szép ének az Úrnak: ujjongva énekelni. Mit tesz az: ujjongva énekelni? Szívünkkel énekelni, anélkül, hogy megértenénk, hogy szóval ki tudnánk fejezni. Nézzétek: aki aratás közben vagy a szőlőben vagy más serény munkában énekel, amikor az ének szövegétől ujjongó vidámság fogja el, s úgy eltölti, hogy szóval már ki nem fejezheti: elhagyja a szavakat, és ujjongó dalolásba fog. Az ujjongás hangja annak a jele, hogy a szívben megszületett valami, amit kimondani nem képes. És ki máshoz illik ez az ujjongás, mint a kimondhatatlan Istenhez? Kimondhatatlan ugyanis az, akiről nem tudsz szólni. És ha szólni nem tudsz róla, hallgatnod pedig nem szabad róla, mi marad más, mint hogy ujjongj? Hogy szótlanul örvendjen szíved, és örömöd mérhetetlenségét ne zavarják a szavak korlátái. „Ujjongva, tisztán énekeljetek neki.“ Prohászka Ottokár: Alleluja (Elmélkedések az evangéliumról. ÖM VII. 118) öröm kell a szívekbe, melyekben a Szentlélek lakik! öröm kell a keresztet viselő lelkekbe, öröm a bánatos és sebzett lelkekbe, öröm a küszködő s harcot vívó lelkekbe; ahol Isten van, ott öröm is legyen. Éspedig azért legyen, mert az öröm erő, s a lehangoltság gyöngeség. örülni annyi, mint az élet erejét érezni, szomorkodni annyi, mint gyöngülni. Azért az öröm sokszor gyógyít, — a bánat pedig beteggé tesz; — az élet kedvvel s örömmel jár karöltve, a halál bánattal és gyásszal. Minden, ami jó nekünk, ami növel és gazdagít, egyszersmind örvendeztet; minden, ami üresít s szegényít, az 55
