Szolgálat 32. (1976)
Tanulmányok - Pius-Aimone Reggio: Ne felejts el örülni!
a dicsőségre vezeti, üdvösségük szerzőjét a szenvedés útján dicsőítse meg ... Ezért nem szégyenli, hogy testvéreinek hívja őket, amikor így szól: .Testvéreim közt hirdessem neved, a közösségben hadd dicsérjelek' (Zsolt 22,23)" (Zsid 2,10-12). A Zsoltároskönyv a történész szemszögéből antológia, költeményeit nem fogja össze eszmei egység. A keresztény hit fénye azonban megláttatja velünk a zsoltároskönyv egységét, amely az Isteni Szerző szándékán alapul. A teremtett élet szépségét é s tragikumát, a választott nép és választott lélek életének reménytelen kudarcát és végső boldog sikerét egyszerre tudjuk látni, mihelyt a „kereszt titka felragyog“. A feltámadás hite teszi lehetővé, hogy imánkban az öröm témája egészen átjárja a zsoltárok mondanivalóját, azaz hogy a csüggesztő és felemelő részek egymásutánja egy olyan rendszerré váljék, amely minden átkot, szidalmat, jajkiáltást és könnyes vergődést felemel, megszentel és eltölt az öröm ígéretével. Pius-Aimone Reggio NE FELEJTS EL ÖRÜLNI * Miért örüljünk? Mindenekelőtt legyünk meggyőződve, hogy az öröm egyik legnagyobb kötelességünk. Elsősorban is kötelesség Isten iránt, mert Isten örömre teremtett bennünket, örvendező teremtményekké tett, és örömünk az első tartozó adó iránta, a legegyszerűbb és legigazabb mód annak megmutatására, hogy tudatában vagyunk a természet és kegyelem ajándékainak és hálásak vagyunk értük. Amikor valaki ajándékot ad nekünk, viszonzásul nem is annyira kö- szönetünket várja, mint örömünket, örömünk az igazi jutalma. Ugyanígy van Istennel való viszonyunkban is. örvendjünk mindannak, amit Isten ad nekünk! Az öröm továbbá azért is Isten iránt tartozó kötelességünk, mert a legközvetlenebb tanúbizonyság, amelyet az ő igazsága mellett tehetünk, örömünk magában is bizonyítja, hogy a mi Istenünk az élő és igaz Isten. Az embereknek jelekre van szükségük, hogy higgyenek. Nincs jobb jel a keresztények öröménél. Ez talán meggyőzőbb még a szeretetnél is. A szeretet csalóka is lehet, de az öröm — a mély és megzavarhatatlan öröm — nem csal. Ilyen öröm csak valós és hiteles forrásból származhatik. Ami örömöt * Pius-Aimone Reggio domonkos szerzetes. Szmirnában, Törökországban született, anyanyelve görög, tanulmányai nagyrészét Franciaországban végezte, Németországban telepedett le. Az örömről tartott beszédeket Francia-, Olasz- és Németországban. „Vergiss die Freude nicht“ (Herder 1958) c. könyvecskéje egy év alatt négy kiadást ért. Olaszra is lefordították. A következőkben ebből hozunk néhány részletet. 24