Szolgálat 31. (1976)

Zichy Aladár: Az igazság és a harmadik világ

A különbségek fő oka abban rejlik, hogy a gazdagok a fejlődő, a dinamikus gazdasági ágak hatáskörébe helyezkednek el, a modern élet minden lehetőségét kihasználják, míg a szegények vagy a nomád/földműves vidék stagnálásában élnek, vagy onnan kiszakadva a városi nyomortanyák tökéletes nincs- telenségébe jutnak. A gazdagok természetesen kihasználják hatalmi helyzetüket is. A Harmadik Világ országai szinte kivétel nélkül a korrupció fellegvárai, ami érthető — ha nem is helyeselhető —, hiszen mind a közéletben, mind az üzleti életben fejletlen még az a réteg (könyvelők, raktárosok, különböző szakértők, újságírók stb.j, amely a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom, valamint az üzleti ügyek ellenőrzésére lenne hivatott.

Hol az igazság?

Fölvetődik a kérdés, hogy eddigi elemzéseink egyáltalán az igazságtalanságra vonatkoztak-e. Nem inkább szerencsétlen vagy kedvezőtlen rendszerek okozta egyenlőtlenségekről, mint igazságtalanságokról kellene-e beszélnünk? Bűnös-e a francia nagyiparos, ha igyekszik a pálmaolajat a világpiac lehető legolcsóbb árán megvenni? S ha az ár a kínálat és a kereslet függvénye, milyen jogon követel magasabb árat az a kameruni eladó? Jogtiprásnak lehet-e nevezni mondjuk egy perzsa nagybirtokos tehetősségét, ha ahhoz örökség vagy becsületes munka árán jutott?

Ezek a kérdések vezetnek el bennünket a lényeghez. Mi igazságtalan? Mi jogos? Hol az igazság? — Különös módon a magyar kifejezés: „igazság", bizonyos mértékig magában rejti a megfejtés kulcsát. Az „igazság" szónak idegen nyelveken két fordítása van. Latinban „veritas" (ami annyit jelent, mint „igaz, a valóságnak megfelelő") és „justitia" („igazságosság"). Ugyanígy van ez a francia „verité“ és „justice", a spanyol „verdad" és „justicia", az olasz „veritä“ és „giustizia" kifejezésekkel, és a nem latin nyelvekben is: németül „Wahrheit“ és „Gerechtigkeit“, angolul „truth“ és „justice". A magyar „igazság" fogalom többet fed. Ha daloljuk, hogy „borban az igazság, borban a vigasz . . a hazugság ellenkezőjére, a valóságnak megfelelőre gondolunk. Ha pedig az „igazságszolgáltatásit emlegetjük, akkor kétségtelenül a helyes ítélet, a jog alkalmazásáról van szó. A lényeges pont az, hogy mi összekötjük a helyes ítéletet a valósággal, az igazzal. A magyar embernek tehát egyszerű lesz megérteni azt, amit a világ csak lassan akar elfogadni: az igazság nemcsak akármilyen jog vagy törvénybe szedett jog érvényesítése, hanem több: olyan döntés, osztozkodás, amelynek köze kell hogy legyen a valósággal, a dolgok természetes, igaz rendjével.

Ez a felfogás összhangban áll Aquinói Sz. Tamás nézetével: az igazság az az állapot, amelyben mindenki hozzájut ahhoz, ami neki kijár, ami a sajátja (suum cuique). Hogy egy adott helyzetben kit mi illet meg, annak a dolgok természete a mércéje. A pozitív jog ennek helyes tükrözésére hivatott.

73