Szolgálat 31. (1976)
Zichy Aladár: Az igazság és a harmadik világ
joga ellen, hisz ezek szenvedik a háborúk és inváziók véres következményeit. Kérjük ezzel kapcsolatban az illetékes nemzetközi szervek hatékony és határozott eljárását. 13) Mutassuk ki nagyrabecsülésünket és elismerésünket azok kezdeményezése és munkája iránt, akik különböző területeken új rendszer megteremtéséhez járulnak hozzá, hogy biztosítsa a békét nemzeteink ölén. Zichy Aladár AZ IGAZSÁG ÉS A HARMADIK VILÁG Amikor a Harmadik Világgal kapcsolatban az igazságról és igazságosságról van szó, önkéntelenül korunk két nagy botrányára gondolunk: egyrészt azokra az igazságtalanságokra, amelyekkel magában a Harmadik Világban találkozunk lépten-nyomon, másrészt meg azokra, amelyek a Harmadik Világ és a gazdag országok viszonyára jellemzők, s egyre nagyobb mértékben mérgezik meg a nemzetközi légkört. Csak előnyt látok abban, hogy a következő oldalakon bölcseleti kategóriák helyett ezek köré a kérdések köré csoportosítsuk gondolatainkat, hogy aztán ezekből kiindulva igyekezzünk általános következtetésekhez érkezni. Bár ez a tanulmány végeredményben az igazsággal foglalkozik, fejtegetéseink során gyakrabban esik majd szó az igazságtalanságról, mint az igazságról. Ez talán furcsa, de mégsem meglepő. Az igazság olyan, mint az egészség. Az igazság állapotát az igazságtalanság kiküszöbölésével érjük el, épp úgy, mint ahogy az egészséget is a betegségek orvoslása eredményezi. Azoknak az igazságtalanságoknak okait firtatjuk és orvoslási lehetőségeit keressük tehát, amelyek nélkül a Harmadik Világ — belső életében is meg külső viszonyaiban is — teljesebb igazsághoz jutna. Igazság a Harmadik Világgal szemben Vessünk egy pillantást a nemzetközi kereskedelem kimutatásaira! — A Harmadik Világ országai főleg nyersanyagokat (rezet, vasat, fát, kaucsukot, kávét, teát, kakaót, gyapotot, pálmaolajat, rizst, cukrot stb.) szállítanak, és ipari cikket, acélt, műtrágyát és rovarirtókat, valamint gabonaféléket és olajtermékeket vesznek. Az árviszonyok az utóbbi évek folyamán úgy fejlődtek, hogy ma már háromszor több nyersvas vagy gyapot kell ugyanannyi mennyiségű kőolajtermék megvásárlásához, mint a hatvanas évek végén vagy még 1970-ben is. 1975-ben kétszer annyi réz vagy kaucsuk kellett az acél és háromszor annyi a műtrágya megvásárlásához, mint 1974-ben. Csak a cukor tartotta magát a világpiacon. Minden más nyersanyag, ha nem is abszolúte, de viszonylagosan egyre kevesebbet jövedelmezett. 70
