Szolgálat 31. (1976)

A medellini konferencia záróokmányából

Három nagy csoportba foglaljuk össze ezeket a feszültségeket, kiemelve mindegyik esetben azokat a tényezőket, amelyek — minthogy igazságtalan helyzetet fejeznek ki — országainkban valóban a békét fenyegetik.

Amikor igazságtalan helyzetről beszélünk, azokra a tényekre utalunk, amelyek bűnös helyzetre vallanak. Ez nem jelenti, hogy ne tudnánk olyan nyomorról is országainkban, aminek természetes okai lehetnek, s ezért nehezen lehet orvosolni.

I. Osztályok közötti feszültség és belső kolonial izmus

1) Az útszéire sodródás különböző formái: társadalmi, gazdasági, kultúrpolitikai, faji, vallási elszigetelődés, mind a városban, mind pedig falusi környezetben.

2) Osztályok közötti kiáltó ellentétek: elsősorban, bár nem kizárólag azokban az államokban, amelyek határozottan két osztályra oszlanak: keveseknek sok javuk van (kultúra, birtok, hatalom, tekintély), míg ugyanakkor sokaknak kevés. A Szentatya a kolumbiai parasztokhoz intézett beszédében ezt a helyzetet így írja le: A nagy latin-amerikai kontinensen a társadalmi és gazdasági fejlődés egyenetlen volt. Miközben kedvezett azoknak, akik kezdetben fejlesztették, elhanyagolta a bennszülött lakosság tömegeit. Ezek csaknem mindig szégyenletes életszínvonalon rekedtek meg, sokszor kemény bánásmódban és kihasználásban volt részük (Mosquera, 1968. aug. 23).

3) Növekvő csalódásérzet: A felhalmozódó bizonytalanság általános jelensége Latin-Amerikában sokszor feltűnően agresszív formát ölt. Az ok nyilvánvaló: a szélsőséges osztáiykülönbségek rendszeresen megakadályozzák, hogy a mellőzött rétegek jogos követelményei teljesedjenek.

Nem ritkán tapasztaljuk, hogy ezek a csoportok vagy rétegek kevés kivétellel minden kísérletet felforgatásnak ítélnek, amely a kiváltságaikat biztosító társadalom megváltoztatására irányul.

5) Egyes uralkodó osztályok jogtalan hatalomgyakorlása: az előbb említett magatartások természetes következményeként az uralkodó osztályok egyes tagjai nem ritkán erőszakhoz folyamodnak, hogy kíméletlenül elfojtsák a megújulás minden próbálkozását.

6) Az elnyomott osztályok növekvő tudatra ébredése: az előző pontokban mintegy mozdulatlannak jellemzett kép súlyosbodik, ha kivetítjük a jövőre. Az elemi oktatás növeli a tudatosodást, és a népesedési robbanás meghatványozza a problémákat és feszültségeket. Ne felejtsük el azt sem, hogy mindinkább feltűnnek különböző mozgalmak, amelyeknek érdeke a feszültségek kihasználása és fokozása.

II. Nemzetközi feszültségek és külső neokolonializmus

Elsősorban azokra a következményekre utalunk, amelyek országainkat abból kifolyólag érintik, hogy egy gazdasági hatalomtól függnek és akörül keringnek. Innét származik, hogy népeink gyakran nem tulajdonosai sem javaiknak, sem pedig gazdasági döntéseiknek. Nyilvánvaló, hogy ennek megvannak a kihatásai a politikai életre is, mivel a kettő összefügg.

66