Szolgálat 31. (1976)

Szabó Ferenc: A francia munkásmisszió kezdetei

1938-ban, amikor Hitler elfoglalja Ausztriát és aláírják a müncheni megegyezést, amikor Maurras a Francia Akadémia tagja lesz, Sartre pedig közzéteszi „A csömör“ c. egzisztencialista regényét, Férőn abbé, egy északfranciaországi pap (a JAC = Keresztény Agrárifjúság egyik országos tanácsadója) elkészít egy beszámolót a francia püspökök számára. Bretagne-ban és Közép- Franciaországban utazgatva megállapította, hogy a francia falvak lakossága teljesen elkereszténytelenedett. Beszámolójában azt hangoztatja, hogy Franciaország missziós terület lett. Meg kell szervezni a belső missziót; olyan papi csoportot kell kiképezni, amely alkalmas lesz erre a sajátos misszióra. Férőn abbé beszámolóját különbözőképpen fogadták a francia püspökök: többen szkeptikusan a vállukat vonogatták, féltek az új próbálkozásoktól. Mások viszont a legnagyobb örömmel üdvözölték a tervet. Liénart bíboros bízott abban, hogy számíthatnak a francia püspökök önzetlen beleegyezésére, és a terv megvalósulhat.

De a legnagyobb érdeklődést Suhard bíboros, Reims érseke mutatta. Már előzőleg, mint Bayeux és Lisieux püspöke is felfigyelt a Caen környéki munkástelepek helyzetére. Reirms-ben még világosabban látta, hogy egyházmegyéje bizonyos vidékein szinte kihalt a kereszténység. Egyes papok már a fel- oldozás formuláját is elfelejtették, olyan régen gyóntattak. Suhard bíboros már országos távlatokban kezd gondolkozni: országos szeminárium felállítására gondol. E szemináriumba Franciaország minden területéről jönnének papjelöltek, akiket megfelelő kiképzés után az ország elkereszténytelenedett vidékeire küldenének. Szórványos kezdeményezések már vagy két évtizede vannak, de átfogó megoldásra van szükség.

A terv megvalósításában döntő esemény lesz, hogy — két nappal a német megszállás előtt — 1940. május 8-án pápa Suhard bíborost kinevezi Párizs érsekévé. A bíboros a fővárosban még inkább tapasztalja, hogy magas fal választja el a munkástömegeket az Egyháztól. Ezt a falat le kell dönteni, hangoztatja, hogy a munkások újra visszataláljanak az Egyházba, Krisztushoz. Ehhez pedig olyan papok kellenek, akik a munkások közé mennek, és ott a kovász szerepét töltik be. J.-F. Six szerint a Franciaországi Misszió, majd a Párizsi Misszió megszületésében a döntő szerepet Suhard bíboros következetes tevékenysége játszotta. Később. 1965-ben Msgr. Marty, Reims érseke (ma párizsi bíborosérsek) kijelentette: Suhard bíboros, mély és prófétai meglátásai révén, mintegy XXI11. János előfutára volt.

A hitleri megszállás idején, a háborútól meggyötört Franciaországban új keresztény tavasz készülődik, amely a háború utáni években szélesen kibontakozik. Nemcsak a munkásvilág evangélizálásáról van ugyanis sző: a liturgikus, biblikus, patrisztikai megújulás is szépen fejlődik, az új teológia megszületése és a keresztény élet megújulása párhuzamosan halad előre, egyik segíti a másikat. P. Congar később majd úgy beszél az 1946-47-es francia katolicizmusról, mint az Egyház életének egyik legszebb pillanatáról. De

58