Szolgálat 31. (1976)
A világ püspökei az igazságosságról (Eke B. Antal összeállítása)
d) meghatározni azokat az erkölcsi kérdéseket, amelyeket az Észak-Kanada fejlődésén dolgozó társaságok magatartása vet fel; főként azokat, amelyekben keresztényeink közreműködhetnének? e) igazságos megoldást keresni a bennszülötteknek egyházi javakkal szemben támasztott követeléseire? f) nevelő programokat előkészíteni, s ezek révén felszólítani az embereket: vizsgálják fölül életmódjukat, mérsékeljék energiafogyasztásukat vagy pazarlásukat otthonukban, egyházi birtokokon, templomokban és munkahelyükön? g) minden lehető módon közreműködni más kanadai egyházakkal, hogy egyesült erővel elérhessük az említett célokat? Röviden: a nekünk szegzett kihívás Isten iránti hűségünk próbaköve. Hisszük ugyanis, hogy ma az Észak-Kanada igazságos fejlődéséért és felelősségteljes vezetéséért vállalt harc ugyanúgy az Úr szavát jelenti számunkra, mint a messzi harmadik világért vállalt elkötelezettségek. Az a hivatásunk, hogy belevessük magunkat ebbe a harcba, tevékeny részt vegyünk az emberi történelem kellős közepén, ott, ahol Isten hfv bennünket a teljesebb életre. A mi fókérdésünk: a fajok közötti igazságosság (A délafrikai püspökök körlevele 1972-ben: Lelkiismereti felhívás) Az iskolai oktatás tudvalevőleg a modern társadalmi élet alapfeltétele, így országunkban mindenkinek, faji hovátartozására való tekintet nélkül, egyforma lehetőséggel kellene rendelkeznie, hogy elemi oktatásban részesüljön. Milyen döntő érvet hozhat fel valaki arra, hogy az egyiknek az iskolai oktatás kötelező és lehetséges, a másiknak nem? A felsőbb fokú képzés lehetőségének sem szabadna sem fajtól, sem pedig gazdasági helyzettől függnie. A félig-képzettség mélyen szántó csalódások oka lehet. Az afrikaiaknak különösen sokszor mondják, hogy megfelelő képzés és fejlettség nélkül nem foglalhatnak el felelős állásokat; ugyanakkor nincs elegendő lehetőségük arra, hogy ezt megszerezzék. A lakosság egy részének megkönnyíteni a művelődést, a másik számára viszont összeszűkíteni vagy akadályozni — ez egyenértékű mesterséges felsőbbrendűségi ill. alacsonyabbrendűségi érzet teremtésével. Amit a nevelési rendszerről mondtunk, áll a szakmunkák és a közhivatalok lehetősége terén is. Igazságtalan, hogy valakinek az előléptetését megtagadják, mert valamelyik fajhoz, valláshoz, nemhez, társadalmi osztályhoz vagy politikai párthoz tartozik. Nemcsak felnőttek, hanem főleg az alkotó kedvtől fűtött fiatalok henyélésbe, kétségbeesésbe, bűnözésbe és erőszakos magatartásba sodródnak, amikor látják, hogy a fehéreknek van biztosított munkahelyük, nekik pedig nincs elegendő lehetőségük a szakmunkára. Színes lakosságunk legszegényebb tagjait sok tekintetben nem védi a törvény. A legalacsonyabb bérű dolgozóknak nincs törvényileg előírt munka37