Szolgálat 30. (1976)

Eszmék és események - A csodálatos kenyérszaporítás (Weissmahr Béla)

Hogyan történt: a kosárban volt mindig, kifogyhatatlanul? Láthatóan nőtt? Megszaporodott az emberek kezében? Nem tudjuk. Ez számunkra nem is túlzottan fontos. Fontos a tény, illetve az, amit az evangélista mondani akar. Magunktól teljesen képtelenek vagyunk kielégíteni a tömeget. De ha azt a keveset, ami rendelkezésünkre áll, odaadjuk, teljesen átadjuk az Úrnak, akkor képesek leszünk ötezer férfit táplálni ezzel a semmiséggel úgy, hogy mindnyájan jóllakjanak, és még 12 kosár maradjon meg, mint hulladék. Nem kell elküldeni az embereket táplálék nélkül, — még ha teljesen re­ménytelennek látszik is a helyzet. De ne csak emberi lehetőségeinket nézzük! Hanem az Isten erejét. Az üdvösség Isten műve! Weissmahr Béla Esperesi kerületünkben néhány éve volt egy biblikus témájú rekollekció, ahol az előadó részletesen beszámolt a náluk meghonosodott bibliaolvasási gyakorlatról. A beszámoló annyira megtetszett a jelenlévőknek, hogy egyik fiatal paptársunk min­den teketória nélkül előállt a javaslattal: „Mához egy hétre szeretettel várok min­denkit szerény hajlékomba egy kis bibliaolvasásra.“ Ott is voltunk mindnyájan. Azóta négy év telt el, de az év 52 hetéből alig 4-5 olyan van, amikor ne jönne össze a kerület papságának 60-80 %-a közös szentíráselemzésre. Mivel igen fontos számunkra az igehirdetés szempontja, mindig a vasárnap sorra kerülő evangéliumi szakaszokat vesszük elő. Egy-egy összejövetel a következőképpen zajlik le: A kérdéses szakaszt csendben elolvassuk, s feljegyezzük füzetünkbe az evangéliumi szövegből szervesen adódó nézőpontokat, ill. beszédtémákat. Átlag 4-5 témát mindenki talál. Ezeket sorban felol­vassuk és közösen mérlegeljük. Amit mindenki jónak tart, azt feljegyezzük. így már meg is van az első nyereség: 25-30 beszédtéma egy olyan szakaszról, amelyről — különösen hosszabb egy helyben történő működés után — azt hittük, hogy már min­den elmondhatót elmondtunk. Most pedig íme: a kifacsart citromnak vélt szakaszok étvágygerjesztő, dús levű gyümölcsökké váltak! Kutatásainkat az anyag bősége miatt egyelőre csak a négy evangéliumra kor­látoztuk. Nekünk volt a legmeglepőbb, hogy az elmúlt évek során nem hogy kimerí­tettük volna, de még csak meg sem untuk az evangéliumok állandó tanulmányozását. Az evangéliumokat létszámunknak megfelelő egyenlő részekre osztjuk. (Ha pl. hatan vagyunk, 15 fejezet jut egy-egy személynek.) Az összegyűjtött és feljegyzett javaslatokból szavazás útján kiválasztunk egy témát. „Házi feladatként“ mindenkinek e szerint a szempont szerint kell alaposan átvizsgálnia a kijelölt részt. így 10-20, olykor 30-40 idézet vagy saját szavainkkal megfogalmazott gondolat gyűlik kutató­hálónkba. A következő heti összejövetel első pontjaként az evangéliumok sorrendjé­ben mindenki előtárja kutatása eredményét. A javasolt mondatokat egyenkint meg­vizsgáljuk, s ha igaznak és lényegesnek ítéljük, mindenki feljegyzi magának. Az is­métlődéseket természetesen mellőzzük. A közösség nem mindig fogadja el az egyéni meglátásokat sem, de ennek ellenére átlag 50-60 mondatnyi témába vágó megálla­pítás gyűlik össze. Ez pedig bőséges és értékes anyag nem egy, hanem akár 5-6 szentbeszédhez. A közös munkát ezen a ponton lényegében már be is fejeztük, az anyag további rendezését a hátralevő 3-4 nap alatt ki-ki maga végzi. így tartalmas, változatos, újszerű és igazán szentírási ihletettségú beszédek születnek. (Még azt is megtettük egy idő után, hogy az elkészült beszédek bő vázlatát kölcsönösen ki­cseréltük. Tanulságos volt látni, hogy ugyanaz a nyersanyag milyen sokféle feldolgo­zást tesz lehetővé, és újból csak gyarapodtunk.) 80

Next

/
Thumbnails
Contents