Szolgálat 30. (1976)
Eszmék és események - Ökumenikus jubileum Teréz anyáéknál (S.)
Ezután második pontként megnézzük a másfél hét múlva sorra kerülő vasárnapi perikópát, az elején ismertetett módon. Mikor már belejöttünk, 2-3 órát vesz igénybe az egész. És ráadásul baráti, testvéri együttlét. Olyan hasznos és kellemes, hogy alig várjuk. Gyülekezés közben vagy pihenésképpen el lehet mondani egy-két jó viccet vagy a hét folyamán történt nevezetes eseményeket, meg lehet beszélni a gondokat, közösen keresve kiutat egy-egy nehéz helyzetből, s együtt lehet örülni az eredményeknek. így összehangolódik, összeforr az életünk, szinte egy család leszünk. A bibliaórák gyakorlata nemcsak prédikációink minőségében és a Szentírással való meghittségünkben, hanem egymás felé való megnyílásban, közösségi szellemünk fejlődésében is nagyon kedvező változást hozott. Mindez persze nem jelent semmi észrevehető anyagi megterhelést, mert különben már meg is ástuk a nagyszerű kezdeményezés sírját. Minden alkalommal másutt jövünk össze, és a vendéglátás majdnem hogy csak jelképes: feketekávé, üdítő ital, egy-két csomag bolti sütemény, vagy netán saját termésű gyümölcs. Lényeg az írás, az azzal való töltekezés és a testvéri együttlét. Confrater ÖKUMENIKUS JUBILEUM TERÉZ ANYÁÉKNÁL Lapunkban már megemlékeztünk a Szeretet Misszionáriusainak ezüstjubileumáról. (Legújabb számadataik: több mint 1100 nővér 90 házban, ebből 60 Indiában: 150 testvér 10 központban.) A kalkuttai központ jubileuma egyben nagy ökumenikus esemény volt. Szeptember 28-tól október 7-ig Teréz anya mintegy 12 nővér kíséretében mindennap más és más hitvallás templomában vett részt hálaadó istentiszteleten: hinduknál, buddhistáknál, muzulmánoknál, zsidóknál, pársziknál, ortodox, örmény, metodista keresztényeknél stb. Hallatlan esemény volt ez Indiában: először hívtak meg keresztényeket keleti vallások templomaiba! A buddhista templomban az istentisztelet végén két villanygyertyát ajándékoztak Teréz anyának, amelyek — mondták — mindig fognak égni. Az egyik a nővérek kápolnájának öröklámpájába került. A zsinagógában főleg az ószövetségből olvastak. Teréz anyát arra kérték: olvassa el a Magnificatot! Az istentisztelet után a főrabbi bevitte Teréz anyát és kísérőit a szentek szentjébe, és megmutatta nekik a prófétatekercseket. Az „Isten gyülekezete“ templomban az emberek tapsoltak, énekeltek és azt kiáltozták: „Amen“, „Alleluja“, „Dicsérjük Istent“, „Áldás Teréz anyára!“ A párszi tiszteletes ezt mondta beszédében: „Teréz anya egészen odaadta az életét Krisztusnak, Lírának és Mesterének, és minden munkáját mindig az övének tekinti. Anyám, üdvözöljük ma itt. Köszöntjük, mert nem nyereségért, nem is személyes felmagasztalásért dolgozik, hanem sze- retetért, és ez az a nyelv, amelyet mindnyájan megértünk. Ha volna egyetemes vallás, az egyetlen tényezőn alapulna: az Isten teremtményei iránti szeretetem“ Október 7-én, magán a jubileum napján, reggel 6.30-kor az anyaház kápolnájában misézett a kalkuttai érsek és vele együtt a társulat paptagjai. Michael Gomes ministrált: ő és családja fogadta be annak idején Teréz anyát. Az alapítónőt nővérei vették körül. Ott volt Teréz anya néhány régi 6 81
