Szolgálat 30. (1976)
Tanulmányok - Zichy Aladár: Döntő kérdések
kenyeret, hanem többet, hogy ekére és két ökörre is teljen, amivel szántani lehet, s majd sokszorosan aratni. De hogy lehet szert tenni egy ekére és egy ökörfogatra, ha anyagilag, szellemileg csak vegetálásra telik? Ez a harmadik világ gazdasági problémája egyszerűen kifejezve. Circulus vitiosus. Még nyilvánvalóbbá válik ez az igazság, ha meggondoljuk, hány esztendei anyagi és szellemi befektetést igényel egy európai gyerek hasznos, önálló, öntudatos polgárrá való nevelése. A harmadik világ szegénye képtelen ezt a nevelést gyermeke számára biztosítani. így az anyagi nyomor szükségszerűen szellemi képzetlenséget von maga után. A fejlődés el van vágva. Nyugaton divattá vált egy kifejezés, ami jól ideillik: „az élet minősége“. A harmadik világ szegénysége az az állapot, melyben az élet minősége nem kielégítő; az élet minősége nem emberhez méltó. A szegénység okainak megszüntetése Az előzőkből nyilvánvaló a jelenlegi állapot tarthatatlansága. A szegénység okait kell igyekeznünk megszüntetni. Járjunk hát utána, mik ezek az okok! Mágikus fejtegetésekre nincs szükség. Megfigyelés és józan paraszti ész elég. Kezdjük a mondással: „több az eszkimó, mint a fóka“! — A szegénységnek első fő oka a fókák hiánya. Nincsen elég föld. Nepálban, a Fülöp- szíigetekben, az Andesekben, Burundiban olyan meredek hagyoldalakat művelnek meg, ha silány is a talaj, hogy egy jó alföldi magyar parasztember ott lelkét mindjárt Istennek ajánlaná, és szemét lehunyva a mélységbe szédülne. Az afgán és az etióp földműves olyan köves mezőbe veti a búzáját, hogy azt felénk még csak kecskelegelőnek sem használnák. Sok helyen már nincs több vad, mind kiirtották. Nincs több erdő, mind feltüzelték. Nincs víz. Nincsenek ásványok. A megélhetés nem könnyű tehát. Igaz ugyan, hogy Afrika, Dél-Amenika hatalmas területei még érintetlenek. A jelenleg megművelt területeket is gazdaságosabb módszerekkel, jobb minőségű vagy hozamú növényfajtákkal, a termelési ágak ésszerűbb kombinációjával, az energiaforrások célszerűbb befektetésével etc. sokkal jövedelmezőbben ki lehetne használni. Ne veszítsük szem elől azonban, hogy a kínálat és a kereslet nem mindig találkozik. A Gangesz völgyének túlnépesedését a Kongó szűz őserdei nem oldják meg. Sajnos, még a Kivu vidék szegénységét sem, pedig ebben ugyanaz a kormány illetékes. Aztán a fönt javasolt megoldások részben hamisak, mert a szegénység tehetetlensége éppen a lehetőségek kiaknázásához elengedhetetlen kezdeményezés, szervezés és töke hiányában rejlik. A szegénység második oka az eszkimók sokasága. Ahol 150 főt kell eltartani egy négyzetkilométernyi trópusi földnek, ott nem lehet intenzív gazdálkodás nélkül fejlődésről álmodni. Természetesen a népsűrűség magában nem sokat mond. A Szahara hatalmas területén kevés tuareg, tubu és peul él. A jelenlegi megélhetőségi lehetőségekhez viszonyítva azonban számuk 38
