Szolgálat 30. (1976)

Tanulmányok - Zichy Aladár: Döntő kérdések

nagyon is nagy. Az orvostudomány a nagy járványok már majdnem teljes ki­irtásával gyökeresen megváltoztatta a demográfiai törvényeket. A csecsemő- és gyerekhalandóság sokkal kisebb, ugyanakkor az életkorvárandóság sokkal nagyobb ma már Földünk elmaradtabb országaiban is. Tudásunk saját ma­gunkat hozott bajba. Bolygónkon egy emberöltő múlva mégegyszer annyi ember tolong majd, mint ma. Miből fog ez a hat-hét milliárd emberfia megél­ni? Népvándorlás a szó hagyományos értelmében többé nem lehetséges. El tud majd tartani a Nílus deltája kétszer annyi egyiptomit, mint ma? Kétes. Vagy gyökeresen megváltozik és sokkal eredményesebb lesz gazdasági rend­szerünk — s ezzel nem sok szakértő kecsegtet —, vagy a szaporulat csök­kentéséről kell valami módon gondoskodnunk. Ezt személy szerint mindaddig nem hittem, míg Délkelet-Ázsiában meg nem ütött a gyerekek magas száma, mikor egy-egy ismeretlen faluba megérkeztem. Az Egyesült Nemzetek népességi világkonferenciája, amelyet 1974-ben Bu­karestben tartottak, egyértelműen rámutatott a feladatokra. A módszerek azóta is vita tárgyát képezik. A katolikus Egyház kritikus álláspontot foglalt el az általában javasolt módszerekkel szemben. Ettől függetlenül tény, hogy számos fejlődő államban viszont már a gyakorlatba vitték át a születéssza­bályozás politikáját. A liberálisabb kormányok nyíltan fogamzásgátlásról, meddősítésröi, a konzervatívabbak a születések közti időtartam meghosz- szabbításáról beszélnek. Az ENSZ-nek a fejlesztési program mellett egy külön népességügyi programja működik már pár év óta. A különböző demog­ráfiai munkák mellett népességpolitikával foglalkozik, a születésszabályo­zást propagálja és rokonterületeken (szexuális és egészségügyi nevelés) nép­nevelést folytat. A szegénység harmadik oka a helytelen gazdasági/politikai rendszer. Kis­sé önkényesen több tényezőt vettem ez alá a kalap alá. Mondjuk mindazt, ami az ember alkotó természetét illeti, illetve annak függvénye. A szellemi felkészültséget és képességet, a tőkét, a termelő eszközöket és főként azo­kat a mechanizmusokat, amelyek a termelést, a cserét, a fogyasztást sza­bályozzák. Egy elmulasztott földreform káros hatása nem vitatható. A mun­kanélküliség a feladatok szerencsétlen megosztásánál kezdődik és a javak egyenlőtlen élvezeténél végződik. Romboló következményei nem kérdése­sek. Az olyan rendszer, amely a teljesítményt nem jutalmazza, aligha remél­het optimális eredményeket. Egy konkrét példa: a jelenlegi nemzetközi áru­csere határozott hátrányban részesíti a szegényebb országokat. Az ilyen helytelen mechanizmus csak a szegénységet állandósítja. A szegénység negyedik oka a rosszakarat. Sok az olyan politikus, aki tu­datosan törekszik ügyfele megkárosítására, S hány olyan közéleti személlyel találkozunk, aki diszkrimináló intézkedésekkel, erőszakkal, csellel viszi győ­zelemre egy kisebbség jogtalan követeléseit, vagy lelkiismeretlen korrupció­val kárt okoz a köznek és egyéneknek. Mint kívülálló megállapítom, hogy a harmadik világ hatalmasai és gazdagéi nagyon keményszívűek, sőt kegyet­39

Next

/
Thumbnails
Contents