Szolgálat 30. (1976)

Tanulmányok - Kada Lajos: A segítő szeretet korszerű formái

Ne ringassuk illúzióba magunkat: a szegénység kérdése az Egyházban ma élet-halál kérdés. Felszabadító hatású, ha világosan szembenézünk a kérdéssel. Vannak idők, amikor a szeretet és a figyelmesség azt kívánja, hogy beszédünk körültekintő legyen és kerüljük ki a nehéz pontokat. Máskor ugyanaz a kölcsönös szeretet és tisztelet világos állításokat és a cselekedetek következményeinek vizsgálatát kívánja. Az igazság és a bátorság fog megszabadítani minden kötelékünktől, az teszi szívünket szegénnyé és befogadóvá a Szentlélek kegyelmei iránt, amelyeket napjainkban bőséggel kíván árasztani ránk.

Kada Lajos

A SEGÍTŐ SZERETET KORSZERŰ FORMÁI

A „Szolgálat“ 1974 karácsonyi száma a szeretet témáját tárgyalta. Cikkek sorozata beszélt erről a legkülönbözőbb, elsősorban teológiai, elvi szempontból.

Természetesen egyik cikk sem akarta megállítani az olvasót elvi elgondolásoknál, szép elmélkedést pontoknál, hanem mindegyik mögött az volt a többé-kevésbé kimondott törekvés: az olvasó igyekezzék életre váltani a szép elveket és megállapításokat.

Ha tehát a szeretet témáját még teljesebben kívánjuk szemügyre venni, akkor ezt gyakorlati szempontból, a tevékeny szeretet szemszögéből is meg kell tennünk. Talán ezt a kérdést kell szem előtt tartanunk: hogyan valósul meg a szeretet ma az Egyházban? Ez a kérdés valóban lényegre tapint. Ha nem találjuk meg Egyházunkban — és ez mi vagyunk mindnyájan — a tevékeny szeretetet, azt, amely aprópénzre váltja, a napi életbe és annak nehézségeibe viszi bele tetteken keresztül a szép elveket és elmélkedéseket, akkor Szent Pál szerint mi is csak zengő ércnek és pengő cimbalomnak érezhetjük magunkat.

Az Egyház kezdettől fogva szükségét érezte a tevékeny szeretetnek és segítésnek. Elég beletekinteni az Apostolok Cselekedeteibe, hogy fölfedezzük a szeretetgyakorlás első konkrét példáját: a jeruzsálemi egyház saját eszközeivel és embereivel segíti az özvegyeket és a szegényeket. De amikor a szükség nagyobb lesz, akkor a „külföldi“ egyházak is akcióba lépnek: Szent Pál gyűjti össze ezek segélyeit Jeruzsálem számára, és gondoskodik a továbbításról (Csel 6,1-6; 1Kor 16,1-4).

Az egyháztörténelem a felebaráti szeretet szentjeinek és a szeretetgyakorlás legkülönbözőbb formáinak egyetlen nagy, megszakítatlan lánca. A pápák és a püspökök, a szerzetesrendek, a papság, egyesületek és magánosok minden időben fogékonyak voltak a maguk korában és a maguk környezeté16