Szolgálat 30. (1976)

Tanulmányok - Őrsy László: „Boldogok a lelki szegények“

ményességét. El kell ismemi, hogy nehéz megtalálni a helyes egyensúlyt ezek között a látszólag ellentmondó igények között, de a Szentlélek segítségével lehetséges. És aki keresztény környezetbe kerül, annak meg kellene éreznie a keresztény légkört az anyagi dolgok használatában.

A keresztény szegénység a társadalmi kapcsolatokban is megnyilvánul. Egyetemes barátságot jelent Isten gyermekei iránt. Ha pl. egy szerzetesközösség csak a város gazdag, vagyonos embereivel tart barátságot, lehet-e állítani, hogy tanúságot tesz a szegénységről? Természetesen apostoli munkánkból nem zárhatjuk ki a gazdagokat sem — azok sokkal szegényebbek lehetnek a szegényeknél —, de ugyanakkor be kell bizonyítanunk a szegények iránti szeretetünket a legértékesebb ajándékkal, a barátsággal. Ha csak a gazdagok a barátaink, nem óreznénk-e kívülállónak magunkat az apostolok társaságában? Ha pedig nem érezzük helyünkön magunkat köztük, akkor a szívünk nem olyan, mint Krisztusé, aki nagyon otthon érezte magát velük.

De mindezzel még nem rajzoltuk meg a külső szegénység minden vonását. A külső szegénység magában foglalja a teremtett dolgok használatát is

A szegénység külső oldala az anyagi dolgok használatát is jelenti Isten országáért. Csak a szegényben van elég bátorság és határozottság, hogy bármit igénybe vegyen és felhasználjon az evangélium terjesztésére. Ö tudja, hogy a teremtett dolgok végelemzésben mind az Istenéi, azért nem jön zavarba miattuk. Az egész világ a szegényé. Szabadon jár-kel benne, bizonyos függetlenséggel, semmihez sem ragaszkodva. Megvan a bátorsága, elszáná- sa, mersze, hogy új dolgokba kezdjen Isten szolgálatában. Még kockázatot is mer vállalni — ez már a tökéletes szegénység megközelítése —, ha ez ésszerű Istenért. Bármi lesz is az eredmény, nincs veszve semmi, hiszen minden az Istené, nem a mienk. Ha a vállalkozás minden gondossága ellenére nem sikerül, nem esik kétségbe. Ha például egy befektetett pénzösszeg az okos gondoskodás ellenére elvész, hát Isten szolgálatában veszett el. Ez a szolgálat kockázatvállalást is zár magába, a kockázatnak pedig olykor kudarc a vége.

A mersz, a bátorság a teremtett dolgok használatában lényeges vonása az igazi szegénységnek. Illusztrálja ezt az elvet Xavéri Szent Ferenc első japáni útja. Mikor először érkezett oda, szegényes öltözetben próbálta hirdetni az evangéliumot, ügyet sem vetettek rá, sőt kigúnyolták. Látva sikertelenségét, más módszerhez folyamodott. Visszament a hajóhoz és megkérte a kapitányt, adjon neki egy rend finom ruhát és ami ajándékfélét csak el tud nélkülözni. Azután levelet küldött a legközelebb eső japán előkelőségeknek, hogy a pápa követe ideérkezett, és szeretne hivatalos látogatást tenni. Nagy tisztelettel fogadták. A japán evangelizáció első lépése a teremtett dolgok használatával sikerült, nem pedig a róluk való lemondással. Ugyanilyen példa a kínai misszió története, ahol a jezsuiták mint csillagászok működtek, tudo13