Szolgálat 29. (1976)

Tanulmányok - Németh József: Egy teljesebb emberi élet struktúrái

A kereszt, a megváltás szimbóluma, egyúttal a jobb- és balfelet kapcsolatba hozó, a fentet és a lentet egymással összekötő, átfogó gondolkodás jele is, amelynek metszőpontjában, a koordináta-rendszer nullpontjá- ban, ahol a negatív pólus erővonalai átmennek a pozitívba, a senkiföldjén, a halálban, az Istenember megnyitott szíve van.

IV. AZ ÁTFOGÓ GONDOLKODÁSBAN (METANOIA) TALÁLJA MEG AZ EMBERISÉG IGAZI EMBERI MIVOLTÁT (IDENTITÁSÁT). Embertársaink legtöbbje nem érti többé önmagát, nem találja önmagát. Skizo-phrénia gyötör bennünket, mint Meursault-t, Camus „Az idegen“ c. művének szereplőjét, aki úgy éli meg halálraítélését, mintha nem is róla lenne szó. A skizo-phrénia a modern világ pestise, az öntudathasadás, a megosztott gondolkodás. A modern világgal a görög világ eszményét, a szó-phro-szüné-t állítja szembe, vagyis az egészséges gondolkodást (szósz, szaosz: egészséges), amely nem túlozott el semmit sem, sem a szent titkot, sem az értelmet. A Pestis-ben aztán Tarrou világosan megfogalmazza a modem ember betegségének diagnózisát: „Lehet-e Isten nélkül szentnek (értsd: teljes, igazi embernek) lenni, — ez az egyetlen konkrét probléma, amelyet ma ismerek.“ Camus olyan élet- szemléletet keres, amelyben az embertestvéreinkért tett szolgálat lép annak helyébe, amit a kereszténység örök üdvösségnek nevez. — A modern világ ideológiái mind ennek a problémának megoldását tekintik feladatuknak.

De senki sem tud arra a kérdésre, hogyan érjük el emberi mivoltunk beteljesedését (az emberi identitás kérdése), olyan pozitív feleletet adni mint a kereszténység életszemlélete és ennek gyakorlása, praxisa: Isten nem a tilalmak félelmes szimbóluma: Isten nem az élet azon területein keresendő, ahová még nem sikerült az emberi elmének és tudásnak behatolnia, és ahonnan épp ezért váratlan és kiszámíthatatlan sorscsapások származnak: Isten hatalma az ember felé való fordulásban és a vele való barátságban fejeződik ki a legszebben; ezáltal nemcsak lehetővé lesz számunkra, hogy mi is embertársaink felé forduljunk és szeressük őket, hanem egyenesen erre kapunk parancsot, az „új“ parancsot (Jn 13,31-35), mert az Isten az Emberfiában identifikálja magát embertársainkkal. (Mt 25,35-45.)

A gyermekpszichológusok azt mondják, minden emberi identitás alapja azáltal jön létre, hogy az anya gyermekének nemcsak egyes különböző irányokba futó testmozgásait, érzelmeit, funkcióit fogja fel, ad rájuk választ és fejezi ki miattuk örömét, hanem felfedezi bennük a gyermek Én-jét is, igazi mivoltát, és ezzel lép bennük kapcsolatba úgy, hogy nevet ad gyermekének, és nevével a gyermeket mint Egészet szólítja meg. Amikor Pál apostol azt írja Jézusról, hogy benne jelent meg, lett először világos és nyilvánvaló a mi Istenünknek mint megváltónknak felénk fordulása és emberszeretete (Tit 3,4), akkor valódi nevén nevezi az Istent. Az Emmánuel név („Isten velünk“) szintén erre a kapcsolatra utal az Isten és az ember között. Jézus Krisztus igazi Én-jét találjuk itt meg. Az átfogó gondolkodás az embert, a negatív pólust, Krisztussal, a pozitív pólussal, az emberi teljesség megvalósítójával kapcsolja össze. Az Ószövetség prófétája vízióban látta, mint vándorolnak a népek a világ minden tájáról Sión felé. A három mágus a

30