Szolgálat 28. (1975)

Eszmék és események - Példabeszéd a magvetőről (Lorenz Jaeger)

Lelki alkata lenyűgözően emberi, de ugyanakkor természetfölötti is, a szeretet korlátlan gyakorláséival, minden ember hiánytalan megbecsülésével. A világban élt, de észrevette benne a lehetőségeket Isten megszerettetésére; nem tekintette ellenségnek a világot, még ha valaki olykor így viselkedett is vele szemben, hanem Isten terveibe illő, hozzá fordítható, neki szentelhető adottságnak. Elfogulatlanul, mindenkire jótékonyan ható egyszerűséggel, természetességgel járt az életben. Lelkipásztori feladantot csak a szeretet elkötelezettségével lehet végezni: ezt mindenki megérti és megbecsüli.

A papi hivatást mélyen átérezte. Elsőrendű kötelességének tartotta az irgalmasság lelki és testi cselekedeteinek gyakorlását: használni, segíteni, bátorítani. Ebből fakad lankadatlan kedve minden áldozatra. Isten látható és láthatatlan templomának szorgos építője és gondozója volt, ezt mondhatnánk talán összefoglalóan legjellegzetesebb erejének, erényének. Kora szomorú paphiányában áldozatosan eljárt nagy távolságokra is a liturgikus istentisztelet megtartására, igehirdetésre, a szentségek kiszolgáltatására.

A miskolci tartományi gyűlésen, 1744.ápr.21-éo még elnökölt, súlyos betegen. Rá egy hétre, április 28-án az Úr magához szólította.

Szentség hírében élt, és úgy halt meg. Már életében elismerték és csodálták, de halála után tisztelete még csak növekedett. Lelkigyermeke és áldozatos munkatársa, gróf Haller Gáborné Károlyi Klára minorita harmadrendi, már négy év múlva levélben fordult a tartományfőnökhöz, a boldoggáavatási per megindítását kérve. 1722-ben, a „recognitio canonica“ alkalmával, P. Musik Jácint hiteles és ma már mindenfelé ismert arcképet festett az épen talált holttestről. Az egri és erdélyi püspökség foglalkozott az üggyel. Legújabb, a lehetőségekhez képest minden eddigi írást összefoglaló életrajza VI. Pál pápa apostoli áldásával reméli elérni célját: hogy Isten szolgája életének megismerése erényeinek utánzására is vezessen.

Rákos Raymond'

'Ugye, Atyafiak? Isten Szolgája, P. Kelemen Didák OFM Conv. élete (1683-1744). Róma, 1975. 855 o. Érdeklődőknek a szerző szívesen megküldi művet. Címe: Collegio dei Penitenzieri Vaticani, 1-00120 Cittá del Vaticano. (Rákos atya a Szent Péter-bazilika apostoli magyar gyóntatója.)

PÉLDABESZÉD A MAGVETŐRŐL

Lorenz Jaeger bíboros, paderborni érsek 1973 nyarán előrehaladott kora miatt lemondott tisztségéről. Ekkor mondotta el az alábbi búcsúbeszédet. Alig több mint másfél év múlva, 1975.ápr.1-én elhunyt.

A hála szava

A mai evangélium felismerteti velünk Isten vetésének csírázó erejét és jövőt hordó termékenységét. Bármit mondjanak is benyomásaink és meg71