Szolgálat 28. (1975)
Tanulmányok - Békési István: Matt Talbot hősi harca
De a kiszolgáló valahogy megfeledkezett róla. Matt föleszmélt, kirohant, és ettől kezdve soha nem hordott magával pénzt. Drasztikus, de hatásos orvosság volt. Három hónap múlva megújította ígéretét egy évre, azután már egész életére. De volt, hogy még két-három év múlva is a kétségbeesés környékezte. Egy alkalommal a félhetes vasárnapi misén a Xavéri Szent Ferenc- templom-ban, amikor áldozni indult volna, egy belső hangot hallott: minden igyekezeted hasztalan! Képtelen volt mozdulni. Ugyanez ismétlődött meg vele még két másik templomban, míg végül három órával később megiint a kiindulóponton találta magát. Ekkor odavetette magát a templom lépcsőjére, és hangosan kiáltotta: „Nem, Uram, semmi áron nem esem vissza régi szokásaimba!“ És forrón segítségül hívta Máriát. Ezután végre nyugodtan végig tudta hallgatni a misét, és megáldozott. Gyökeres átalakulás Lassan pajtásai is észrevették: Matt megváltozott. Nem hiába mondta róla egyikük: „Semmit sem tudott könnyen venni.“ Ök egyelőre csak azt látták, hogy nem megy velük inni. Anyja és nővérei jobban látták, miiben változott meg a megtért bárány. Órákat imádkozott otthon is. „Ha vendég nincs, akkor térden találjuk." Böjtölt is, éspedig kemény szigorral. Zordul kemény életrendjén csak utolsó hónapjaiban, kórházi tartózkodása után enyhített, akkor sem sokat. És elkezdett olvasni. Rettentő kitartással rágta át magát — hiszen eleinte alig ment az olvasás — azokon a könyveken, amelyeket ielkiatyja és gyóntatója, a jezsuita P. Walsh adott neki. Egész kis könyvtárra való lelki könyvet (90 db) gyűjtött, és azokat állandóan olvasgatta, megjelölve egyes helyeket. Minthogy az olvasás lassan ment, jól el tudott gondolkodni az olvasottakon. Ha valamit nem értett, kimásolta, és megkérdezte gyóntatóját vagy más hozzáértő embert. Egyik könyvében aláhúzta ezt a mondást: „Az imádságban az ember szól Istenhez; a lelkiolvasásban Isten szól az emberhez.“ Könyvei közt apró ájtatossági füzetek mellett ott volt Rodrigiueznek a keresztény tökéletességről szóló könyve, Faber konferenciái, Szent Ágoston Vallomásai (a nagy bűnbánó önéletrajzát Matt alaposan össze- fiirkálta). De negyven éven át első és legkedvesebb olvasmánya a Biblia volt. A Szentírás több példányban is megvolt neki. Igen szerette az ószövetségben a zsoltárokat és a Bölcsesség Könyvét. Az evangéliumok közül Szent Mátéé volt a kedvence. A szenvedéstörténet lapjait majdnem salátává olvasta. Szent Pál szeretethimnuszát az első korintusi levélben külön aláhúzta: A szeretet türelmes, a szeretet jóságos ... A Gardiner utcai templom sekrestyése is mondhatott volna Mattról egyet és mást. Hiszen amikor hajnalban kaput nyitott, ő már ott térdelt a templom előtt, télen-nyáron. Látta, hogy óraszám egyenes tartással, mozdulatlanul térdelve imádkozik, könyvet sohasem használ. A jószemű ember később ebbe a mondatba foglalta össze Matt jellemzését: „Csak egyvalamit kívánt: Istent.“ 46
