Szolgálat 27. (1975)

Marosi László: Mint patrónánkhoz, édesanyánkhoz...

1943 óta mise sem volt. Az anyaplébániára akkor került új plébános, akinek irányításával felépítették a templomot. A rombadőlt remetelak helyén pedig ma új papiak áll. A templomban ott a kegyszobor: a Szűz- anya királynői díszben, fiatalos arccal, karján a gyermek Jézussal. De még érdekesebb az ún. „Fájdalmas Szűzanya imaházában“ a Fájdalmas Szűz szobra. Arca csodálatosan kifejező, története pedig regénynek is beillik. A 18. században adta el egy régiségkereskedőnek a csatári uraság. Bécsbe, majd Berlinbe került, a hitlerizmus alatt Párizsba, utána vissza Budapestre. Ott vette meg a plébános, és akkor derült ki, hogy tőlük került el, 182 évvel azelőtt. A Fájdalmas Anya ünnepére hozták haza. Felejthetetlen ünnep volt ez a környéknek. Körmenetben hozták Blikkről, elborították virággal, mindenki sietett megcsókolni a hazatért Máriát. Kocsiszám maradt az ünnep után a virág.

Évente két búcsút tartanak. Messze vidékről is jönnek: Nagykanizsáról, Szentgotthárd vidékéről, a magyarok mellett vendek is. Pedig az odavezető erdei utak igen rosszak. Ha esik, sem autón, sem motoron nem lehet jönni. Megpihenni sem igen van hol, mert semmi más ház, mint a templom, a papiak meg az imaház. Élmény hallgatni, amint az erdőkön át jönnek a búcsúsok, és hangzik az ének: szebbnél szebb ősi búcsús énekek.

1974-ben több mint ezren vállalkoztak, hogy naponta elmondanak legalább egy tized, esetleg egy egész szentolvasót Krisztus király békéjéért a világon.

Máriakérnénd (Baranya m.)

Szent István király 1015-ben 41 községet adott birtokul a pécsváradi bencés apátságnak, köztük Kéméndet is. 1334-ben egy pápai tizedlistán mint plébánia szerepel. A török elpusztította a középkori Sz. Miklós- templomot, majd a kuruc-labanc harcok az egész községet földig lerombolták. Néhány év múlva a régi településtől kb. 2 km-re hét horvát család telepedett le, majd 1730-ban német telepesek költöztek melléjük. Ezek fakápolnát emeltek Szent Márton tiszteletére, amelyből később kőtemplom, majd plébánia lett. Ide jár ma a község lakossága vasárnapi misére. (A 668 lakosból 608 katolikus.)

1740-ben a kilencéves Rogner Margit, Weisz Anna és még három kislány füvet szedett a templomromok között. Egy földmélyedésben ragyogó Mária-képet láttak, karján a kis Jézussal. Föl akarták venni, de nem bírták, viszont amikor megérintették, az ő kezük is ragyogóan fénylett. Hívták a (talán nagyobb) Blumenthal Erzsébetet, aki szintén látta a csodás képet, de mikor ki akarta venni a földből, hirtelen nyomtalanul eltűnt. A falu bírája, Blumenthal Ferenc megindította a vizsgálatot, majd az egyházi hatóság is kihallgatta a kislányokat. A többször — évek múltán is — megismételt kihallgatások során mindig egy96