Szolgálat 27. (1975)
Marosi László: Mint patrónánkhoz, édesanyánkhoz...
ségesen vallottak. A csoda hírére megindult a zarándoklás. A bíró először az úgy-ahogy épen maradt szentélyrész befedéséről gondoskodott, majd egyházhatósági engedéllyel a szentélyt önálló kápolnává alakították át. 1746-ban a pécsi ferences gvárdián, Kancsal Adorján áldotta meg. Utána a nagy lelkesedés hatására hozzáfogták, hogy megtoldják egy hajóval. Ez 1753-ra el is készült. Ekkor kapta Máriakéménd az esztergomi főegyházmegyétől az első plébánost Lipusi György személyében. 1776- tól a pécsi egyházmegye részévé vált. A 18. század végén zarándokforgalma vetekedett Máriagyűdével. Az első kegyképet a templomba egy pécsi asszony festette hálából, mert leánya, Pichler Ágota, régóta tartó szembajából meggyógyult. Ezt a Keresztények Segítsége képet 1758-ban egy csillagkoronás Madonnaszobor váltotta fel, karján a kis Jézussal. Ma is ez áll a főoltáron. Az első kép elveszett. 1914-26 között a verbiták gondozták a kegyhelyet, vagy heten laktak itt, s ekkor egy olajfestmény került a szobor helyére, de ezt 1970-ben a pécsi püspök intézkedésére eltávolították, hogy visszategyék a régebbi szobrot. Mellette barokk fagirlandok között 6-6 kis táblakép: az örvendetes és fájdalmas rózsafüzértitkok meg a feltámadás ill. mennybemenetel. A szentély sokszögű apszisa (ez volt az ősi szentélyre épített első kápolna) műemléki szempontból is érték. A templom mögött kőstáciők vezetnek a hatalmas plébániaépületig. Ma a templom sajnos szomorú képet nyújt dicsőséges múltjához képest. Kazettás famennyezete elkorhadt, egy darabon beszakadt. A restaurálás az anyagiak híján húzódik, hiszen ma már jelentéktelen a búcsújárás ide, és a falunak sem szívügye az ősi templom, amely kiesik a lakott területről. Eger, Fájdalmas Anya temploma A Dunántúl után látogassunk el egy kicsit Felsőmagyarországba is. Az egri Fájdalmas Anya búcsújáró kegytemplom története a tatárjárás előtti időben kezdődik. Kandra Kabos történettudóssal és gróf Eszter- házy Pállal minden leíró ekkor említi azt a csodás hírű „Bűnösök Menedéke“ kegyszobrot, amely előtt a boldvai apátság utasítására idezarándokolt Kéri Benedek bilincsei lehullottak. (Az apátság még a tatárjárás előtt elpusztult.) Azzal vádolták, hogy megölte a feleségét. Hiába védekezett, minden ellene szólt. Elekor azt kérte, hogy ártatlanságának bizonyítására eljöhessen Egerbe, a kegyszoborhoz. Megengedték neki. Elmondott egy üdvözlégyet a szobor előtt, és bilincsei lehulltak. A történelmi nevezetességű Mária-szobor fölé csakhamar Boldogasz- szony-templom és klarissza zárda épült. Egykorú okmányok tanúskodnak az 1400-ban az építkezéshez kapott végrendeleti adományokról. 7 97
