Szolgálat 27. (1975)

Oláh Miklós: Üdvözlégy, Istenszülő... (Máriapócs)

mert benned bíznak, benned erősödnek meg,

s általad legyőzetve legyőznek minden kísértést és ellenséges támadást, hogy néked készséggel engedelmeskedjenek.'2

„Benned erősödnek meg“: ezt K. Rahner így fejezi ki: „Isten megváltását a legtökéletesebben befogadta önmaga és valamennyiünk számára.“ 13

Egyházunknak semmi kétsége az iránt, hogy ezt Krisztus akarta és rendezte így:

Ne sirass engem, ó Anya,

látván mag nélkül fogant fiadat a sírban,

mert feltámadok és megdicsőülök,

és mint Isten dicsőséggel ruházom fel azokat,

kik téged hittel és szeretettel magasztalnak.'4

Sosem fogja el azonban a kísértés, hogy Máriából emberfölötti személyt vagy félistent faragjon. „A zsolozsmában ünnepük a szent Szüzet, de már a szentmisében, amikor az áldozat bemutatásához jut el a pap, s az Oltáriszentség Krisztusa is kultuszeszközzé, áldozattá lesz, az anamnézisekben, az áldozat gyümölcseinek odaajánlásánál az Istenszülő az emberek oldalára kerül, s a küzdő és szenvedő egyházzal együtt a megdicsőült egyházban azok között szerepel, akik szintén részesülnek az áldozat gyümölcseiben, akikért az egyház az áldozatot felajánlja.“ 15 A liturgia epiklézise után a pap csendesen imádkozik kitárt karral: „Felajánljuk még neked ezen okos szolgálatot a hitben elhunyt ősatyák, atyák, pátriárkák, próféták, apostolok, hithirdetők, evangélisták, vértanúk, hitvallók s önmegtartózkodókért s a hitben megdicsőült minden igaz lélekért ..." Énekelve folytatja: „Kiváltképpen legszentebb, legtisztább, legáldottabb dicső Királynénkért, az Istenszülő és mindenkor szűz Máriáért.“ 16 S mint az egyházi Tanító- hivatal és az egész kereszténység legünnepélyesebb, öntudatos és mégis alázatos megnyilatkozása hangzik a hívek ajkán az ének, mélyről induló, széles hullámokban hömpölygő, ellenállhatatlan erőt sugárzó dallamban:

Valóban méltó dicsérni téged Istenszülő, a boldogságost és szeplőtelent és a mi Istenünknek anyját.

Ki a keruboknál tiszteltebb

és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, ki az Istent, az Igét sérülés nélkül szülted, téged valóságos Istenszülő, magasztalunk.17

A keleti lelkiség liturgikus.

Nincsenek külön lelkigyakorlatos, lelkineve- löi módszerei és rendszerei. A megtérést, megistenülést a liturgia által akarja elérni. A liturgiából tanulja meg hitét (a megénekelt és a meg38