Szolgálat 27. (1975)
Prokop Péter: Mária-ábrázólások
A kiskocsmák bűzéhez s a szűk utcák realizmusához szokott trasteverei császárivadékoknak mintha „nem menne“ az elvontság. Az égieknek is mintha volna humorérzékük, s nem törődve a válasz- tékes ízlésű műveltekkel, Szicíliában egy bóvli vásári portéka szeme lábad könnybe, hogy vele sírva megvigasztalja a bajban levő siracusai asszonyt. Templomainkból szeretjük kisöpömi a nem megfelelő műízlésű darabokat, öregedve türelmesedem: könnyebb nem beengedni, mint kidobni valamit az oszlopok közül. A kövekből is fiakat teremteni tudó Isten fölmagasztalhatja, amit mi lenézünk. A csodát is ki- kényszerítő, följajduló emberi magatartásra másként viselkedik, mint sokszor várnók. Nem az esztétikai ízlés a döntő a sorsok intézése közben. A világ egyik legszebb és legmodernebb körtemploma épül a kis szobrocska fölé. Százezrek látogatják a glóbus minden tájáról a néhány dekás, festett gipszmadonnát, óvatosabbá válnak-e a különféle lelki nagy takarítók? Márványpieta vagy giccsmadonna: az előtte térdelőnek csak szimbólum, mely hitében fölmagasztalódhatik egészen a csodatevésig. 3 33
