Szolgálat 27. (1975)

Prokop Péter: Mária-ábrázólások

Prokop Péter MÁRIA-ÁBRÁZOLÁSOK Az ember agya, gondolkodási formái, az, hogy milyen képekre teste­sülnek elképzelései, a századok folyásával változtak. A IV. századi ikonfestő tematikailag nem nyúlhat a Szeplőtelen Fogantatáshoz. A tétel már akkor is élt a lehetőségek között, csak még nem mondot­ták ki. Egyik könyvárus 4 vaskos kötetet nyomott a markomba: Má­ria a történelemben. 500 év múlva bizonyára 8 fólióra fog földagadni az ügy. Azt mindenki megérti, hogy félezer évvel későbbi gondolatok nem feszíthetik ujjaimat. Azt viszont már kevesebben, hogy a mon- realéi mozaikrakó nem festhetett impresszionista modorban. Meg­tervezni egy képet nemcsak pemzli és tubus kérdése. A teológus „csi­nálja“ a századok mentén a dogmákat, a festő a folyam partmenti részein ezekből a szellemi táplálékokból teremt. S csak kölcsönkéri korának kényszerű rajzkép létéit, ezektől szigorúan kötötten és nem szabadon alkot. A művészet a kor kivirágzása. A művész csak kinyílik, mint a margaréta a virágos mezőn. AZ őszülő, de még erejében lévő római birodalom ama korszaká­ban vagyunk, amikor Caracalla fényűző thermái készültek. Még ma is, a felhőkarcolók korában is lenyűgözőek. Ugyanekkor a Priscilláról ne­vezett katakombákban, a föld mélyén, gyér mécsfény mellett, a tufába vésett sírkamrák között, valaki festett. Lehet, hogy etruszkoktól ma­radt örökség, hogy tombáik falát freskókkal díszítsék. A gyakorlatlan kezű képíró esete különleges. A föld alá menekülő keresztények nem válogathattak és fizetgethettek jó mesterekért. Akár­milyen is volt a tudása, műve arról árulkodik, hogy primitív kezét egy eszme sugallta. Míg próbálkozik az ecsetjével, a lelke biztos pa­rancsokkal serkenti. A kölcsönkért tógás ruharedőkből új világnézet revelálódik. A pompeji festés vizuális kultúrájából ki nem léphetett. Csak az első barlangrajzoló volt szabad, akinek kezét nem görcsösítet- ték előképek. A történelem bizonyítja, hogy a legnagyobbak is csak folytattak, s csak egy kicsit adtak hozzá elődeik vívmányaihoz. Az asszony kezd megjelenni a falon, aki már szerepel az ősevangé­liumban. Izaiás szüze. Bálaám sejtése. Az angyali üdvözletkor határo­zott válaszával indul el az újszövetség, azzal, hogy vállalja 9 hónapig kihordani emberi testét annak, akit majd Megváltójának hív az em­beriség. Az üdvösséghez annyira közel álló és olyan fontos szerepet vállaló anya bontakozik ki az egyszerűsített vonalak nyomán. A keresztény ábrázolásmód hajnalán vagyunk. Az eszme és a termé­szettől vagy kortársaktól kölcsönkért stílus rivalizál egymással itt 28

Next

/
Thumbnails
Contents