Szolgálat 27. (1975)

Marosi László: Mint patrónánkhoz, édesanyánkhoz...

A kegykép a hagyomány szerint az erdő szélén egy tölgyfán függött. Valamelyik remetéé lehetett, akinek halála után megfeledkeztek róla. Különös tiszteletben akkor kezdett részesülni, amikor egy vak leányka visszanyerte látását a kép előtt. Ezt számos más csoda követte. Az idők folyamán hírük messze földre eljutott, és az ország távolabbi vidékeiről is zarándokok ezrei érkeztek a szent helyre.

A csodás gyógyulások hitelességének megállapítására 1755-ben Bar- kóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el. Ezt három egri kanonok folytatta le: Wagner József, Barta István és Török Mihály. A kivizsgálás során beigazolódott, hogy sok beteg meggyógyult, akin az orvostudomány már nem segíthetett. A betegek hálájáról tanúskodik a templomban elhelyezett ezüst és réz fogadalmi tárgyak, valamint mankók és botok sokasága.

A kegykép jelenleg a templomban a tabernákulum felett áll, Mária monogramjával díszített ezüst keretben. (Ez utóbbit Eszterházy Károly egri püspök 1786-ban készíttette a felajánlott ezüsttárgyak egy részéből.) A Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a keresztről levett Krisztussal. Fejükön aranyozott ezüstkorona, kövekkel ékesítve. Mária dics- sugarát két angyal tartja.

Egykor az egri püspökök és főpapok is szívesen zarándokoltak a közelben található szalóki Szűzhöz. Amikor a Habsburgok a napóleoni háborúk idején Egerben tartózkodtak, szintén többször ellátogattak ide. A múlt század végén, a jozefinista józanság és a liberalizmus elterjedésével, csak az egyszerű nép maradt hű a kegyhelyen tisztelt Boldog- asszonyhoz. A nép számára a búcsú napja Mária nevenapja. Régebben ezres tömegeket mozgatott meg, 20-30 helység népéből. Nemcsak a környező palóc falvakból, hanem a jászságból, sőt az onnan elvándorolt és távol letelepedett kiskunfélegyháziak közül is sokan eljártak, és eljárnak ma is Egerszalókra.

Manapság autóbusszal jönnek a búcsúsok. A távollakók zarándoklatukat nem kötik a régi búcsúnaphoz. Az év bármely vasárnapján vagy Mária-ünnepén felkeresik a kegyhelyet. Ez a helybeli híveknek is lelki épülést jelent. Ezek ugyanis fogadják a távolról jövő és magukat bejelentő búcsúsokat. A templomban együtt imádkoznak és énekelnek előimádkozóik, előénekeseik vezetésével. Természetesen a helyi plébános vagy saját papjuk közreműködését is igénylik, de ájtatoskodásuk igazi népi áhítat. A búcsújárás népi közvetlenségére jellemző, hogy pl. Szánkra (Délmagyarország) az egerszalókiak is ellátogattak autóbusz- szal, plébánosuk vezetésével, és ott a falu népe templomát megtöltve fogadta a szalókiakat. így a keresztény testvériség és összetartozás tudatát is növeli a búcsújárás. Még szórványos zarándokcsoportok révén is a hit kölcsönös növekvését segíti elő.

99