Szolgálat 27. (1975)

Marosi László: Mint patrónánkhoz, édesanyánkhoz...

Abban az időben innen indult minden környékbeli zarándok Rómába, a „Boldogasszony egri küszöbéhez“ járnak megtérni a bűnösök, mennek haza boldogan innen a testi-lelki gyógyultak.

A klarisszák először a protestánsok, majd a törökök elől voltak kénytelenek menekülni. Az egri vár első ostroma alkalmával Arszlán bég a kolostor előtt állíttatta fel ágyúit. A várvédők lövedékei úgy tönkretették a templomot és a kolostort, hogy a két ostrom között (1552-1596) nem is állították helyre. Mikor a törökök 1596-ban elfoglalták a várat, az apácák szolgálója három évig szolgálta a vár parancsnokát. Akkor az engedélyezte neki, hogy Lengyelországba menjen, és magával vigye a kegyszobrot is, A 18. század második felében a kárme- liták egyik lengyelországi templomában talált rá Flaskai István sárosi plébános. Márványtábla tanúskodott mellette eredetéről.

Eger várát 1687.dec.17-én a várat védő Rusztem basa átadta Doria János és Koháry István seregének. A régi Boldogasszony-templomot a hazatért kegyképpel a szerviták kapják meg 1688-ban. Felújítják a templomot, és a még feledésbe nem ment búcsújárásokat is.

1739-ben a pestistől való félelmükben az egriek a Szűzanya barokk szobrát a hét fájdalom tőreivel díszítették fel. Deák Ferenc kanonok, a szeminárium rektora, 1743.júl.21-én fogadalmat tett, hogy a Fájdalmas Szűz előtt minden hónap harmadik vasárnapján szentbeszédet tart és szentolvasót végez a szenvedő népért. 1749-ben a város négy fogadalmi lámpát állított a Szűzanya oltára elé, hálából a kapott kegyelmekért. És a sort még folytathatnánk.

Minden Fájdalmas Anya-búcsúra (szeptember 3. vasárnapján tartják) áramlik ide a nép. Egy-egy alkalommal több tízezer ember megfordul itt. A búcsú méreteire jellemző, hogy előestéjén és napján magában a templomban hétezer áldozó szokott lenni. Az aránylag kis templom azonban nem tudja befogadni a zarándokokat, ezen a napon minden egri templom tele van.

A kegyhely vonzási területe főleg Észak-Magyarország, de sokan fölkeresik az ország más tájairól is.

Egerszalók (Heves m.)

Már az árpádházi királyok idejében Mária-temploma volt a községnek. Egy 1248-ból való okirat említi a „Zalouki egyház“-at, azaz templomot, majd 1470-ben is szerepel hivatalos iratban Szalókkal kapcsolatban a „Boldogságos Szűz Mária plébánia temploma“. A török időkben ez a templom elpusztult, a község elnéptelenedett. Mint búcsújáróhelyet először Eszterházy Pál nádor „Mennyei korona“ c. munkája említi Egerszalókot: egy tölgyfán „tiszteltetett ősi időktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe“.

98