Szolgálat 26. (1975)

Eszmék és események - „Tanúságot tesztek majd rólam“ (Egy magyar orvos élete)

Vess véget a vétkeikért szenvedő lelkek kínjainak; legyenek boldogok örök békes­ségben színed előtt. Bocsánatért esedezem minden ellenségemnek az ellenem el­követett rosszért; hadd legyenek ők is jók, alázatosak és becsületesek, mint én szeretnék lenni. Dicsőség Neked, Uram! Dicsőség Neked, mindenség Ura, minden időben, min­denütt.“ Az imádság, amelyett itt rövidítve idéztünk, Dr. Hadrava Ferenctől szár­mazik, és mint „lelki végrendelete" forog közkézen barátai között. Ferenc 1908.szept.28-án született Margittán (Bihar m.) négygyermekes családból. Bátyja pap lett. A kis Feri ügyes és tehetséges diák volt. Kitűnő tornász, súlyemelő, futballista. Szeretett dalolni, ügyesen rajzolt, egész füzetet írt tele verseivel: művészi hajlamait apjától örökölte. Édesanyját gyöngéden szerette. Magának foglalta le azt a szolgálatot, hogy trombózisos lábáról minden este óvatosan lehúzza a cipőt, harisnyát. Középiskoláit Szalontán kezdte, Nagyváradon folytatta, mint a Szent József fiúnevelő intézet bennlakója, majd Aurél öccsével együtt a székelyudvarhelyi r. k. főgimnáziumba járt. Budapesten érettségizett, utána beiratkozott az or­vosi karra. Ott járt két évet. Néhány barátjával összebeszélve a harmadik évre kimentek Modenába, ott fejezték be tanulmányaikat. így kint rekedt Olaszországban. Mint friss orvost Marokkóba küldték. Bejárta Tibetet is. Holmija között kínai betűs újságot és arab könyveket találtak. Hazatérte után Torinóba kapott kinevezést mint klinikai sebészorvos. Magánrendelője és egyben szerény lakása a Via Madonna Cristina 11. sz. alatti tömbház második emeletén volt. Évente október első napjaiban, Szent Ferenc ünnepe előtt három napos zárt lelkigyakorlatot tartott Assisiben. Szent Ferenc iránti meleg tiszteletéről tanúskodik elsősorban M. Luisa Mar- sico doktornő emlékezése. Mint kezdő helyettes orvos ismerkedett meg Hadrava doktorral. Rövid időt töltöttek csak egy helyen, később nem talál­koztak. De imakönyvében máig őrzi a tőle kapott Szent Ferenc-képet, és gyakori assisi zarándoklatain ott tudja maga mellett. Tisztelte benne azt, hogy Szent Ferenc tanítását életével is követte, szegénységben, anyagi javaktól függetlenül. Hivatásukról, betegeikről is gyakran beszélgettek. „Szavaiban elevenen éreztem a szenvedő felebarát szeretetét: teljesen betegeinek élt. Számomra mintaképe volt a katolikus orvosnak. Nagy segítség és vigasz annak tudata, hogy valaki közülünk szilárd egyenességgel, mélyen átélt hité­től lelkesítve és fenntartva tudta végigjárni mindannyiunk útját. Élénk hálá­val emlékszem arra a sok jóra, amit példájával adott nekem.“ Még érdekesebb Riccardo Bologna orvosprofesszor jellemzése, minthogy több mint húsz éven át volt kollégája és barátja. „Nőtlen volt; beszélgetéseink során elmondta, hogy ez szabad választásából ered, indítéka pedig az a szük­ség és kívánság, hogy egészen felebarátainak, betegeinek szentelje magát. És itt kitűnik Ferenc egyik legkiválóbb adománya: a szeretet, az igazi szeretet, amely önmagában való cél, amely soha nem kér viszonzást, amely szívünk 63

Next

/
Thumbnails
Contents