Szolgálat 26. (1975)
Tanulmányok - Huba Judit: A szeretet és egység Lelke
ezek mind az egyetlen Krisztus-Test tagjai. Mindnyájuknak egy a hivatása: szolgálni ezt a Testet és közreműködni a növekedésén. Félre tehát mindazzal, ami elválaszt egymástól. Hasonlíthatatlanul több az, ami összeköt: egy Lélekben egy testté lettünk! Ha engedjük, hogy a bennünk lakozó Szentlélek alakítsa az életünket, akkor ez az isteni Lélek elvezet minket a főparancs megértésére: „Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, telje® elmédből és minden erődből; felebarátodat pedig mint önmagadat“ (Lk 10,27). A felebaráti szeretet tehát nem „versenytársa“ az istenszeretetnek, hanem következménye, követelménye, bizonyítéka. De ha figyelünk a Szentiélekre, még tovább vezet. Nem elég, ha úgy szeretjük felebarátunkat, mint önmagunkat. Jézus „új parancsa“ többet kíván: „Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is. Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt“ (Jn 14,34-35). Ha komolyan vesszük ezt a parancsot, akkor nemcsak gyűlölködés, viszálykodás, egyenetlenség, féltékenység nem fordulhat elő köztünk, hanem mindennap nagyobb finomságra kell törekednünk a szeretet terén. Segítő készség, tapintat, együttérzés mind ide tartozik: „Ha szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, s ha tiszteletben van része az egyik tagnak, vele örvend valamennyi“ (1Kor 12,26). Ha engedjük, hogy a Szentlélek működjék bennünk, akkor ő, a szeretet és egység Lelke, eggyé tesz minket egymással, ahogy az Úr Jézus kéri a főpapi imában: „Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek egyek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem“ (Jn 17,21). Jézus egysége az Atyával a Szent- lélekben a mérték, ahogy nekünk eggyé kell lennünk egymással. Hogy is lennénk erre képesek, ha nem maga a Szentlélek fűzne minket össze egymással, ugyanaz a Lélek, aki az Atyát a Fiúval összefűzi! Ha engedjük, hogy a Szentlélek összefűzzön minket ebbe a csodálatos egységbe, akkor részesei leszünk az egységből fakadó örömnek is: „Atyám, akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amit te adtál nekem“ (Jn 17,24). Jézus dicsőségét látni, a mennyei boldogságot birtokolni azok fogják, akik egyek az Istennel és Istenben egymással. Erre vonatkozik Jézus imája: „A szeretet, amellyel engem szeretsz, bennük legyen“ (Jn 17,26): a szeretet Lelke, amellyel az Atya szereti a Fiút, legyen bennünk, és szeresse bennünk az Atyát és a Fiút és minden embertársunkat, „hogy így tökéletesen eggyé legyünk“ (Jn 17,23). És akkor már itt a földön is boldogok leszünk, mert egyedül a szeretet, az egység képes az embert boldoggá tenni. „Hiszen Isten országa nem eszem- iszom, hanem igazság, béke és öröm a Szentiélekben. Aki így szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, s rokonszenves az emberéknek“ (Rém 14, 17-18). 40
