Szolgálat 25. (1975)
Halottaink - Kovács Zoltán (Kovács Jenő)
Dr. Bakos Kálmán váci kanonok jan.21-én. A kispesti Jézus Szíve-templom kriptájába temették szülei mellé (62,38) Kristóf István főegyházm. tanácsos jan.24-én Mosonmagyaróvárott. Lipóton temették (63,37) Devánszki Ignác érs. tanácsos, pléb. jan.25-én Aszalón. Kúnszentmártonban temették (63,39) Giczi József prépostkanonok febr.5-én Győrött (86,63) Kardoss Béla ny.plébános Székesfehérvárott; febr.5-én temették (85) Szép Pál Krizosztom O.Praem. volt keszthelyi tanár; febr.5-én temették (63) Holczman István aranymisés ny.lelkész febr.7-én Zalaegerszegen; a szombathelyi Szent Kvirin plébániatemplom kriptájába temették (79,54) Fehér Zoltán c. prépost, Vác-felsővárosi kanonokplébános febr.10-én (57) Lipták Mátyás érs. tanácsos, miskolci templomig, febr.11-én. Napkoron temették (63,37) Kovács Imre Tádé OP újirázi plébános febr.11-én. Kiskunlacházán temették Lesko László püspöki tanácsos febr.13-án Csetneken (69,46) Szita Imre piarista, ny.gimn.tanár febr.14-én. Kecskeméten temették (68,41) Dr. László Miklós Ákos kiérd.teol.tanár febr.17-én Esztergomban (75,46,51) Vida Ferenc SJ febr. 18-án Pannonhalmán (86,54) Murányi Károly piarista, gimn.tanár, a kecskeméti Földrengésjelző Állomás ny. vezetője febr. 21-én. Kecskeméten temették (62,37,44) Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! + KOVÁCS ZOLTÁN főesperes, salgótarjáni apátplébános (1905 — 1974) 1974,okt.4-én, első pénteken, Assziszi Sz. Ferenc napján temették óriási részvét mellett Salgótarján főplébániájának és az egri érseki tartomány rozsnyói részének főesperesét, Kovács Zoltán apátplébánost. Alig egy éves volt, amikor édesapját elvesztette, és családja visszaköltözött Rozsnyóra, özvegy édesanyja nagy gonddal és erős kézzel nevelte hét gyermekét, akik közül a legidősebb elesett az 1915-ös kárpáti harcokban, egyet pedig az 1920-as spanyoljárvány döntött sírba. Négy élő testvére közül kettő pap: Kovács Gyula tornagörgői plébános és Kovács Jenő SJ, Nélkülözésekkel tele gyermekkora volt. 1918-ban a gimnázium 6. osztályának elvégzése után asztalosinasnak kellett állnia. Fel is szabadult, de gyenge szervezete nem bírta a testi munkát, ezért magánúton megszerezte az érettségit és kispapnak jelentkezett. Pesten végezte a teológiát. 1928-ban szentelték pappá. Karancskeszin, Szentsimonban, Kazáron és Putnokon káplánkodott, utóbbi helyen egyúttal helynökségi titkár is volt. 1937- ben Mátranovákon lett plébános. 1944-ben a mátrai kerület esperese, 1953-ban a salgótarjáni főplébánia plébánosa lett. Brezanóczy érsek nevezte ki a rozsnyói egyházmegye magyarországi részének főesperesévé, majd apáttá. Rendkívül buzgó, lelkiismeretes, szelíd, jóságos lélek volt. Senkit meg nem bántott, bár az Egyház előírásaiból sohasem engedett. Csak barátai és tisztelői voltak, ellenségei nem. Mindkét plébániáján rendbehozta a templomot és a paplakot. Első plébániájának filiálisán, Homokterenyén új templom és plébánia fűződik működésének emlékéhez. Salgótarjánban rendbehozatta a templomot kívül-belül. Új padokat szer91
