Szolgálat 25. (1975)

Tanulmányok - Josef Stierli: A Jézus Szíve-tisztelet dogmatikai és vallásos értékei

Megváltó szíve vérét. így fut össze az átvert szív titkában a keresztény üdvösségtan minden sugárvonala is. Hiszen ez a szív mindannyiunkért adta oda magát. Ahogy ő maga az üdvösség minden kegyelmének forrása, úgy fakad titkából az üdvösség minden üzenete. A Jézus Szíve-tisztelet ilyen üdvösségtörténeti szemlélete nagyban gyarapodhat, ha visszapillantunk az egyházatyák teológiájára, mert itt az ő Jézus Szíve-teológiájuk központi gondolataira bukkanunk.

így például Jézus Szíve titkában a legmegkapóbb híradást találjuk meg arról, hogy Isten valóban és fogyatkozás nélkül emberré lett az emberek üdvösségére. Ez nem csupán utólagos belemagyarázás Jézus Szívének értelmezésébe. Ellenkezőleg: János apostol evangéliumával az isteni Logosz megtestesülésének teljes komolyságát akarja megvédelmezni mindenféle szellemi gnózissal szemben. Ezért áll könyve tetőpontján (19. fej.) a Krisztus oldalának átdöféséről szóló tudósítás. Ezzel tanúságot kíván tenni mind a két igazság: a megtestesülés és az üdvösség mellett.

Először is az isteni Logosz valóságos embersége mellett. Mert nem csupán valami látszattest szenvedett itt látszólag — tehát valójában nem szenvedett. Hanem egy fizikai szívvel rendelkező igazi test lett a halál zsákmánya. Az első János-levél továbbviszi ezt a vonalat az üdvösség valódisága felé: megváltásunk nem csupán a Lélekből származik, hanem az emberré lett Isten húsából is, Krisztusnak a kereszthalálban feláldozott testéből, önmagát odaadó szívének véréből (vö. 1Jn 5,6).

Ezért a megtestesülésnek ezt a rendjét Jézus legszentebb Szívének titka hangsúlyozottan mint a bűntől való megváltást hirdeti. Mert az átvert szívű Megfeszített Isten Báránya, aki magára veszi, és ezzel tőlünk elveszi a világ minden bűnadósságát. Ezt a szívet a mi szívünk gonoszságai miatt sebezték meg. Ö az a nagy engesztelő áldozat, amelyet már Jeremiás próféta jövendölése szerint is mindnyájunkért adnak oda zálogul (Jer 30,21). Tehát az átvert szív titkában az üdvösség rendjének más képeinél és titkainál még mélyebben és még megragadóbban jelenik meg a megváltás igazi jellege: az, hogy a szív szerető áldozati engedelmessége hozza létre, bőséges váltságul a bűnös vonakodásért. A Megváltó szíve vérének kiömlése a legkifejezőbb szimbólum annak a kenózisnak, kiüresedésnek a beteljesülésére, amely a filippi levél szerint a megváltás központi titka (2,5-10).

Ezért az átvert szívnek ez a képe lényegszerűen a látszólagos hiábavalóság jeleit hordja magán. Ez hozzátartozik a megváltás rendjéhez. Szeretet, amely a végsőkig odaadja magát, és ezért — legalábbis úgy látszik — csak gyalázatot és hálátlanságot, hidegséget és közönyt kap, úgyhogy mintha hiába ömlött volna vére, hiába adta volna oda szívét. A tehetetlenül kiszolgáltatott szeretet legmegkapóbb képét látjuk itt. Mert mi kiszolgáltatottabb, mint egy keresztrefeszített védtelen szíve! De éppen így tárul fel a megváltás legbensőbb titka: Isten azoknak adja oda átvert szívét, akik átverték. így akarja beteljesíteni a megváltást: a minden gyalázatnak és méltánytalanságnak ki34