Szolgálat 25. (1975)

Tanulmányok - Béky Gellért: A szolgálat három foka

amely majd egység és boldogság.

Amely mindig szeretet.

Köszönjük, Atyánk, hogy szerethetünk az örömben.

hogy benned teljessé lesz minden örömtöredék. Köszönjük, hogy szerethetünk a fájdalomban,

hogy a remény hozzád emel a kétségbeesésből.

Egész életünk vajúdás — hogy önmagunkat megszüljük.

Egész életünk haldoklás — hogy Te megszülethess bennünk.

Valaha így könyörögtünk hozzád:

Urunk, add nekünk magadat.

Most egyre kevesebbnek tartjuk magunkat, méltatlanságunk megsemmisítő terhe alatt.

Végül egyetlen porcikánk sem marad már a miénk — boldogan vagy fájdalmasan — mind a tiéd lett.

Elfogyó életünkből semmi sem marad végül,

s ezt a semmit mégis odaajándékozhatjuk neked.

Ma nem tudunk már könyörögni, csak megköszönni.

Csak hála van bennünk, Atyánk, hogy elfogadtál a magadénak. Hála és öröm és fájdalom egybeolvad szeretetedben.

Hála, hogy halálunkban teljessé válhat önátadásunk.

Hála, hogy letörölsz szemünkről minden könnyet.

Hála, hogy megszabadítasz minket önmagunktól.

Hála, mely eggyé válik szereteteddel.

Hála, mert nincs többé én-mi-ő, csak Te vagy Atyánk minden mindenben.

A szeretet minden mindenben.

Hála, béke, öröm.

Hála.

Béky Gél lért

A SZOLGÁLAT HÁROM FOKA

Az első a jókedvű, nagylelkű, hálás szolgálat. Amink van, amit a jó Istentől kaptunk (testi erő, egészség, ügyesség, szellemi képességek, tehetség és egyéb jótulajdonságok), mások javára, boldogítására, segítésére akarjuk használni. Mert az erő, a hatalom, a képességek legjobb használata a szolgálat. Merő pazarlás, önző fényűzés lenne, szegényes korlátoltságra vailana, ha mindezt egyedül a magunk javára akarnánk felhasználni. Sok mai fiatal látja ma így a szolgálatot. Számukra se nem puszta kötelesség, még kevésbé kínos áldozat, amit másokért meg kell hozni, hanem valami magától értetődő dolog, amit természetes jókedvvel, fiatalos örömmel, szívünkre hallgatva nagylelkűen felajánlunk. S nemcsak hogy nem „ad28