Szolgálat 24. (1974)
Könyvszemle - Paul Hinnebusch OP: Friendship in the Lord (S.M.)
Ebben a korban azonban már újabb feladatokról is olvashatunk, amilyenek például az uniós törekvések az ortodoxok felé és a pogány missziók. Mária Terézia egyház- politikáját, a protestánsok nehéz helyzetét és az államtanács szellemét és szerepét jól bemutatja, ha nem is beszél nyíltan korai jozefinizmusról, ami bizony már akkor létezett. A jozefinizmus koráról is hű képet kapunk. Különösen jellemzők erre az 1822-es nemzeti zsinat és körülményei. A múlt század katolikus életére a jozefinizmus és az azt követő liberalizmus volt döntő hatással. Ebből érthető, hogy az egyházpolitikai harc kerül előtérbe. Az autonómia, az első vatikáni zsinat és a zsinati határozatok kihirdetése körüli harcok, a házasság fokozatos állami szabályozása és az „elkeresz- telési rendelet“ mind ide tartozik. A katolikus mozgalmak, az országos katolikus nagygyűlések, a sajtó és igehirdetés leírásával és három nagy személyiség, elsősorban Prohászka Ottokár jellemzésével zárul a mű. Hermann Egyed könyve igen alapos, megbízható munka, ráadásul szép világos nyelvezete élvezetes olvasmánnyá is teszi, amit nem sok tudományos munkáról állíthatunk. Nagy értéke még, hogy egyes szempontokat a mű egész folyamán erősen kidomborított. Ilyen — mint már említettük — a szerzetesrendek szerepe, a világi papság, az iskolázás stb. története és a lelkipásztorkodás jelentőségének kiemelése. A kiadó, Adriányi Gábor, a legmesszebbmenően tiszteletben tartotta a szerző ítéleteit, és a szövegen csak ott módosított, ahol az a tévedések elkerülése végett okvetlenül szükségessé vált. Az irodalmi részt azonban az időközben megjelent fontosabb munkákkal joggal kiegészítette. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, szeretnénk még megjegyezni, hogy Hermann Egyed az újabb történeti kutatás alapján néhány kérdést bizonyára differenciáltabban fogalmazott volna meg. Ilyen pl. a bizánci hatás Szent István egyházszervezésében, amiről nála szó sincs, csak Géza fejedelem idejéről említi, és ott is legfeljebb külsőséges hatást enged meg. Ugyanez áll a 19. század második felének egyház- politikai kérdéseiről, amelyekről az elmúlt évek folyamán fontos munkák jelentek meg osztrák és magyar kutatók tollából. A kiadó itt teljes joggal jónak látta, hogy módosításokat eszközöljön. Azt hiszem, hogy mindannyian, akik ezt a nyomdatechnikailag is elsőrangú művet kézbe veszik, hálásak lesznek a kiadónak, dr. Adriányi Gábornak. Szívből kívánjuk neki, hogy tervezett sorozatát azon a magas színvonalon tudja folytatni, amilyen ez az első kötet. Szilas László (Megjegyzés: Szerkesztőségünkben a könyv nem kapható. Érdeklődök forduljanak közvetlenül az Aurora kiadóhoz, D-8 München 90, Oertlinweg 4.) Paul Hinnebusch OP: Friendship in the Lord. (Barátság az Úrban.) Ave Maria Press, Notre Dame, Indiana, 1974, 144 o. A szerző nemzetközileg ismert teológiai író, előadó és lelkigyakorlatos mester. Amerikai születésű, ott is működik: a domonkos szerzetesek kollégiumában és a domonkos nővéreknél tanít szentírástudományt és teológiát New Orleansban. Ez a könyv — mint írja — közös baráti tapasztalatok gyümölcsét igyekszik írásba foglalni úgy, hogy ez a „tanúságtétel“ minden életállapotban alkalmazható legyen. Alapgondolata az, hogy „az isteni és emberi barátságnak ... a maga teljességében harmonikus egészet kell alkotnia életünkben.“ Ezt részint lélektani és teológiai reflexiókkal, részint nagy történelmi példákkal világítja meg. Tagadhatatlan, hogy a gondolatmenetekben egy kicsit sok az ismétlés (ezt részint létrejöttének módja magyarázza: a lényegében két szerzőtől származó, s különféle előadások, beszélgetések gondolatmeneteit is tartalmazó művet szerkezetileg szervesebbé kellett volna tenni); az olvasó olykor nem bánná, ha a mélység mellé több szélességet és színt is kapna, azaz több konkrétumot az emlegetett tapasztalatokból. De a könyv íze hiteles, mert átélt. 93
