Szolgálat 24. (1974)

Tanulmányok - Eugen Walter: A legnagyobb adomány és legfontosabb erény

szemlélni: „Úgy szerette Isten a világot ..." — „Ne szeressétek a világot!“ Az első mondat a szeretet leáradásának kezdő aktusára vonatkozik, a máso­diknak távlata a már megvalósult (igazában teológiailag elővételezett} esz- katológia, amelynek alapján az elítélt és kárhozott világ szeretetéről termé­szetesen nem lehet szó. Szent János tanítása a szeretet drámáját szemlélteti. Legteljesebb, legösszefoglalóbb szövege a szeretetről az első levél 4. fejezetében talál­ható, ahol a jól ismert szavakat is olvassuk: „Szeretet az Isten: aki a szere- tetben van, Istenben van és Isten őbenne.“ Ezek a szavak a maguk módján a búcsúbeszéd tanítását foglalják össze: az üdvtörténet forrása és célja a szeretet. Forrása: az örök isteni szeretet az Atya és Fiú között. Célja: ennek a szeretetnek a megvalósulása közöttünk és bennünk. A mi szeretetünk a megtestesült Ige bennünk élésének megjelenési formája, az Isten látható, világban megmutatkozó önközlésének emberileg megtapasztalható kifejező­dése minden időn, minden nemzedéken keresztül. Eugen Walter A LEGNAGYOBB ADOMÁNY ÉS LEGFONTOSABB ERÉNY lKor 13 Ez a fejezet már régóta „a szeretetről szóló Énekek éneke“ nevet kapta. 13 verse kiállja az összehasonlítást a világirodalom legszebb da­rabjaival, jóllehet a szerző nem törekedett ilyesmire. Három „ha“-val kezdődő mondat az első „strófa“ (1-3. vers) alaki váza. Ezek nem irreális mondatok, nem önkényesen fölvetett esetek; sőt lehetséges és mérlegelendő lenne, hogy így fordítsuk őket: Ha az emberek vagy az angyalok nyelvén szólok, de szeretet nincs bennem... Hiszen Pálban valósággal sok megvan azokból az adományokból, ame­lyeket itt felsorol. Igaz, még fokozza őket. Elmegy a végső határig, mert még akkor is igaz marad az, amit mondani akar, sőt akkor még hatalmasabban kitűnik, mi mindezzel szemben a szeretet. A felsorolt adományok és csodák mind nagyok — de a szeretet előtt földig kell hajolniok. Figyeljük meg, milyen fontos, hogy Pál mind a három mon­datot első személyben fogalmazza, tudniillik csak így lehet ilyen radi­kálisan kifejezni: semmi sem vagyok. Ez az egyesszám első személy a legtapintatosabb módja annak, hogy önbírálatra segítse a többieket, anélkül, hogy nyersen és kereken a fejükhöz vágná: ügyet sem vetek a legnagyobb karizmáitokra sem, ameddig hiányzik behnetek a szeretet. Természetesen azért kezdi a nyelveken beszéléssel, mert a korintusiak éppen ezt értékelték igen nagyra. 38

Next

/
Thumbnails
Contents