Szolgálat 24. (1974)
Halottaink - In memoriam Dr. Géfin Gyula (Hálás tanítványa)
nehézségen segítette át. Közvetlensége, előzékenysége, segíteni akarása és tettre- készsége sok jóbarátot szerzett neki a Renden belül és azon kívül is. Őszinte és egyszerű emberségéért mindenki becsülte. Működését Esztergomban kezdte, ahol nemcsak az ifjúságnak volt lelkes nevelője és oktatója, hanem a pasztorációban is szívesen dolgozott. Nagy gyakorlati érzéke a helyi cserkészetben is vezető szerepet biztosított neki. 1946-ban Kelemen Krizosztom főapát az esztergomi rendház főnökévé és a gimnázium igazgatójává nevezte ki. Ennek megszűntéval 1948-ban készséggel vállalt lelkipásztori állást, s ennek révén az estergomi papsággal és hívekkel a legszívélyesebb kapcsolatot alakította ki. 21 évig tartó esztergomi működését akkor fejezte be, amikor Sárközy Pál főapát 1952-ben a pannonhalmi gimnázium élére állította, majd 1956-ban főmonostori perjellé nevezte ki. Ebben a hivatalában érte a főapát halála 1957.máj.10-én, s ekkor mint kormányzó perjel átvette a Rend vezetését. Legányi Norbert főapátsága idején (1958- 1969) mint perjel, közben mint házgondnok ill. gimnáziumi igazgató is szolgálta a Rendet. Legányi főapát lemondása után ismét kormányzó perjel lett 1969-1973-ig, amikor azután Szennay András hivatalba lépésével lehetette a rendkormányzás nehéz terhét. Elöljárói működését is az Istenbe vetett bizalom, az áldozatos ember- és munka- szeretet jellemezte. Kormányzó perjelsége idejére esett a Szent Benedek-rend nagykáptalanja, amelynek fő célja az volt, hogy megalkossa a rend életét újraszabályozó statútumokat. Rendtársai iránt türelmes és jóságos volt, a közösség érdekében bármilyen szerény munkát készséggel végzett. S mindezt akkor is, amikor súlyos lelki megpróbáltatások és testi betegségek nehezedtek rá. Panaszszó nélkül viselt el mindent. Halála előtt tíz évvel életveszélyes hasoperáción esett át, utána éveken át küzdött cukorbetegségével, majd a rákkal, amely végül is halálát okozta 1974.jún. 18-án. Temetését jún. 21-én Ijjas érsek és még három püspök jelenlétében Pannonhalmán főapátja végezte, a gyászbeszédet Kacziba József győri püspök mondta. Bár élete végén — már a győri kórházban — megkapta a bakonybéli apáti címet, az igazi elismerés és jutalom hitünk szerint az Úristentől várt rá, amikor így fogadta hazatérő fiát: „örülj, jó szolgám! Mert kicsiben hű voltál, lépj be Urad örömébe!“ Confrater IN MEMÓRIÁM Dr. GÉFIN GYULA (1889 — 1973) Kis gimnazista voltam, amikor egyik társam elkísért Géfin vicerektor úrhoz, akinek szobájában kisebb-nagyobb diákok gyülekeztek. Elbeszélgetett velünk, jó könyveket adott olvasásra, irányította lelki életünket. Alig múlt el vasárnap, amelynek délelőttjén meg ne jelentünk volna nála. Akik ott együtt nevelődtünk, azok közül igen sokan választottuk a papi élethivatást, de akik világi pályán helyezkedtek el, azok közül is sokan lettek az evangélium tanúságtevői. Mert ezeken az összejöveteleken a „jóságos vicerektor úr“ — sokan hívták így — a kis és nagy diák leikéhez egyaránt megtalálta az utat. Bár tudományos munkája is kiemelkedő helyet foglal el nemcsak az egyházmegye történetében, de az egész magyar egyház életében is, mégis élete legszentebb feladatának a papi hivatások ápolását, majd az oltárhoz segítését tartotta. Már akkor, a húszas évek végén és a harmincasok elején, a szentírás szere- tetére nevelt bennünket. Sok diák tanulta meg buzdítására az evangélium legszebb fejezeteit, vagy akár az egész Máté-evangéliumot, egyes részeket latin vagy német nyelven is; sokan kaptak életreszóló eligazítást tőle a szentírás tanítása szerinti életre. Több mint 3 évtizeden keresztül a dogmatika tanára volt a 'szombathelyi Hittudományi Főiskolán, Ebben a minőségében is a szentírást tekintette a papi életszentség és tudomány alapjának. Volt olyan időszak rektorsága idején, amikor a szeminaristák száma kimagaslóan nagy volt. Boldogan hasonlította ezeket az éveket az alapító püs100