Szolgálat 23. (1974)

II. Újszövetség - A. Kraxner: Az ingadozó, mégis teherbíró szikla (Jn 21,15-17)

kudarc és gyengeség nélküli pápa. Isten ereje emberi gyöngeségben teljesedik be. Csakis így lesz az ingadozó sziklából teherbíró szikla.

Nagyon sok ember van ma, minden oldalról, aki elégedetlen a pápával. Vajon reálisak-e azok a várakozások és követelmények, amelyeket a különféle csoportok felállítanak vele szemben? Kezdetben sokkal egyszerűbben ment a dolog. A döntő kérdés ez volt: „Szeretsz-e engem?“ A döntő felelet pedig így hangzott: „Te mindent tudsz, te tudod, hogy szeretlek téged.“ Ez elegendő volt a megbízatásra: „Legeltesd juhaimat!“ Isten mindig más. Gyakran a pápákon keresztül is másképpen működik, mint ahogy várjuk.

+

Ne hallj bele semmit Isten szavába, csak azt halld ki, ami benne van. Ne sajátmagadat olvasd bele a Szentírásba, vagy jámbor szólásokat, amelyeket valamikor olvastál vagy hallottál. Ahol Isten szól, ott minden emberi szónak el kell hallgatnia. Ez nem „irodalom“, mint a világ többi könyve. Az írás szavaiban Isten napként tör be éjszakánkba. Az ő szava kinyilatkoztatás. (Michael Pfliegler bécsi egyetemi tanár) Isten igéjét helyesen hallani annyit tesz, hogy szavából öt magát próbáljuk kihallani. Hallgatunk az elhangzó szavakra is, de ezekben főként magára a Beszélőre. Ez kegyelem. Magunktól nem küzdjük ki. Tehát kérnünk kell: adja meg nekünk az Isten, hogy meghalljuk őt. (Romano Guardini)

A Biblia sajátossága, hogy éppen közösségben adja oda legmélyebb lényegét. Mert az örök isteni Ige fényessége és visszhangja, Aki a Szentháromság közösségében hangzott el először, tehát itt a földön is közösségben akar tovább hangzani. Konkrétan szólva: mert a Biblia az Egyház könyve. Ha tehát helyesen akarjuk érteni, akkor mindig közösségnek kell lennie körülötte: Egyháznak — kicsiben. (A. Stornier) Hogy hogyan magyarázom a Bibliát? Minél tovább magyarázza az ember, annál egyszerűbben teszi, annál kevesebbet tesz hozzá, annál többet olvas és hall ki belőle. A legjobb magyarázat az lenne, ha áhítattal ott állnánk a szent szavak előtt, míg feltárulnak előttünk . . . Bizonyára vannak a bibliaóra tartásának különféle módszerei. De azt tanácsolom, ne ragaszkodjunk szolgailag egy mintához. Mindenki kísérletezzék maga. Ha jót akar, akkor a legtökéletlenebb mód is utat talál a szívekhez. (Pius Parsch)

A Szentírás osztozik abban a szolgai alakban, amelyben Isten a földön jár. Olvashatjuk anélkül, hogy meghallanánk Isten szavát, mint ahogyan találkozhattak az emberek Jézussal anélkül, hogy felismerjék. (Wilhelm Stählin ev. egyetemi tanár)

76